Friss�t�sS�g�

Venus	2019.08.07. 12:05 -
	"K�t m�dja van, hogy az ember szemben�zzen a dolgokkal, k�ts�gbees�ssel vagy ir�ni�val, �s a kett� k�z�l egyik sem v�ltoztat az asztalon hever� lapokon. A v�geredm�nyr�l nem mi d�nt�nk, de hogy a j�tszma utols� perc�t hogyan t�ltj�k, arr�l igen."

[34-15] [14-1]

D�ti	El�zm�ny | 2020.02.08. 11:37 - #34

Dommiel 2020 | Baltimore-i Pszichi�triai Int�zet, USA Sajn�latos, hogy a p�va n�sznak indult forr� t�ncunk v�g�l kudarcba fulladt. Pont mikor m�r a vill�mok is �sszecsaptak fej�nk felett, s a vil�gunk egy pillanatra eggy� v�lhatott volna. Meg�zlelhett�k volna, milyen az a l�t, a teljes szabads�g, az �nfeledt �r�m �rzete. Belek�stoltunk, s most jobb�ra - de �n bizonyosan - v�gyni fogjuk a folytat�st, az ism�tl�st, hogy kicsit kiz�koentsen a sz�rke mindennapokb�l, mely �r�kk�val�s�gk�nt l�tezik a sz�munkra. Sz�momra biztosan. Nem csak fizikailag, de lelkileg is fogoly vagyok idebent. Az �letem csup�n semmittev� napokb�l, �r�kb�l s percekb�l �ll. Nincs nap f�nypontja, nincs d�lut�ni menta tea. Ha nem l�pek valamit, valamit kicsit rosszat, semmi sem t�rt�nik. Nem, nem j� a b�ntet�s, nem kenyerem, hogy megvonj�k t�lem az �telt vagy sz�beli - mit sem �r� - megrov�sban r�szes�tsenek, de m�gis... valami m�s, valami... t�rt�nik. De a mai nap m�s. Bajt okoztam, kit�rtem. Megsz�kni ugyan nem tudtam - s tal�n m�r nem is hajt annyira a v�gy, mint azel�tt -, de r�leltem olyanokra, akik �rdekelnek, akikben l�tok valamit, akiket ir�ny�thatok. Az uralkod�s �rzete pedig mindenek felett �ll. Isteni �rz�s, noha nem az �r�kk�val�s�gig. A doktor nem �r�lt a l�tottaknak, s ami azt illeti mi sem neki. De jelenleg � �ll felett�nk, �gy nincs mit tenni, m�gha oly neh�z is elszakadni t�le. M�g a vissza�lt�z�s sor�n is bossz�s�got �reztem, noha eleny�sz�en, ahogy elnyomta a folytat�sra v�gyakoz�s. A cell�ig meg nem k�s�rt a doktor, felt�telezem, mert egy nem k�v�natos szem�ly tart�zkodik ott, akivel meggy�lt a baja s most k�sz�ni, de nem k�r bel�le. �s csak egy szem�lyr�l tudok, aki a mai nappal �rkezhetett lak�t�rsk�nt a mi emelet�nkre. A gondolat f�l�ton mosolyra is fakasztott. Itt egy csokol�d�, ott egy karamella, a keser� napoknak v�ge, mert bejutottam a cukorkaboltba. �, m�g mit nem! � j�tt hozz�m! Nem zaklattam Amunt, ostoba csacsog�ssal, elm�m �gyis lek�t�tte ifj� lak�t�rsam gondolata. Mit mondhatn�k, ha m�r lehet�s�gem ad�dik j� t�rsas�gok ter�n, nem hagyom ki az alkalmat. Csak dr�ga istens�gem ne l�ssa ok�t a f�lt�kenys�gnek, mert akkor lehet a kis oroszl�nomnak �s nekem is annyi. Ilyesmit az�rt nem kock�ztatn�k. A cell�hoz �rve m�r k�t �r is bekapcsol�dik hozz�nk �s a r�cson t�lra �k k�s�rnek, m�g �n engedelmesen s�t�lok be. A cell�m imm�ron tiszta, mondhatni nyoma sincs az el�bbi hal�lnak. A hullazs�kkal sem tal�lkoztam, kor�bban elsz�ll�thatt�k. Az �r�k kis�t�ltak, �n pedig szembefordultam Amunnal. - M�r is hi�nyzol... - mosolyodom el sz�lesen, a legkev�sb� sem megj�tszottan, �ppen csak kicsit gonoszk�san. De ez sem Amun fel� ir�nyul, csak bosszant� doktor fel�, aki ugyan nincs itt, m�g mindig nyomott hagyott bennem eme h�z�sa miatt. Szemem sark�b�l azonban nem tudtam figyelmen k�v�l hagyni Leot sem, aki minden bizonnyal fele annyira sem �r�lt nekem, mint �n neki. Nem akartam k�telyt kelteni Amunban, �gy megv�rtam m�g elmegy, addig pedig figyelmem nagy r�sze az �v� volt. De a k�teless�g egy id� ut�n elh�vta, vagy a munk�ja �rt v�gett a mai nappal, �gy jobb�ra - ha fogyelmen k�v�l hagyjuk a t�bbieket - ketten maradtunk Leonarddal. - Haragszol? - k�rdem, b�r a v�lasz nem is lehetne egy�rtelm�bb. Szabads�ggal kecsegtettem, r�tt�l vissza�ltem vele, kihaszn�ltam �s be is csaptam �nz�s�gb�l. De mit mondhatn�k minderre? �n is csak ember vagyok. �lt�z�k | x | 😊

Venus

El�zm�ny | 2019.12.30. 15:56 - #33

Rengeteg dolgot terveztem, sz�mtalan terv elevenedett meg el�ttem, egy f�nyes j�v�, amit seg�thet el�rni… annyi csod�s dolgot tehetn�nk egy�tt. El�rhetn�nk, hogy �gy b�njanak vel�nk, ahogyan meg�rdemelj�k. Hogy �gy b�njanak velem, ahogyan meg�rdemlem… m�r annyira k�zel voltunk. Annyira k�zel lehett�nk volna… ha meg nem zavarnak. M�r magam el�tt l�ttam mindent, amit el�rhetn�nk egy�tt, amikor megsz�lalt a bel�p� orvos. Nem veszem le a tekintetem Dommielr�l, semmi sz�ks�g r�, an�lk�l is tudom kihez tartozik a hang. A legjobb szem�ly, aki benyithatott… a nemtetsz�sem halk morran�sban nyilv�nul meg, b�r a k�r�lm�nyek miatt f�lre�rthet�en v�ggyal f�t�tt. Kor�bban az orvos is beind�totta a fant�zi�mat, l�ttam benne potenci�lt, ugyanakkor a vesz�lyt is. Ilyen id�kben pedig nem engedhetek meg magamnak ekkora vesz�lyt. Vele alkudozni olyan, mintha az �rd�ggel fogn�k kezet… de a t�rt�ntek ut�n akaratlanul is r�k�nyszer�l�k. Azok ut�n amiket hallottam r�la, nem hittem, hogy felebar�ti sz�vess�gb�l el fogja hallgatni amiket l�tott, f�leg, mivel a szavai is fenyeget�st sejtettek. Dommiel nem zavartatta mag�t, eg�szen addig am�g fel nem fogta az orvos szavainak s�ly�t. Mindkett�nknek rossz lenne, ha elveszten�m a munk�mat… b�r att�l jobban tartottam, hogy bez�rn�nak. Nem az�rt, mert nem tudn�k megsz�kni… csak kellemetlen lenne. Felesleges k�r�ket kellene futni, amik lass�tan�k a terveim. T�relmes ember vagyok, de nem az �r�kk�val�s�gig. M�r �gy is �veket pazaroltam, amire a kor�bbi fogs�gom sem seg�tett r�. Semmi kedvem nem volt �jrakezdeni… f�leg miut�n v�gre megtal�ltam �t. Kicsit sem j�ttem zavarba az orvos figyel� tekintet�t�l, nem volt mi�rt. Nincs mit sz�gyellnem, sem a testi v�gyaim kiel�g�t�s�t, sem pedig mag�t a testet, ami kor�bban m�g annyira �gett Dommiel miatt… B�r a k�z�ns�g nem zavart, a k�z�ns�g szem�lye ann�l ink�bb. K�ts�gtelen, hogy minden m�sodperccel lopott a k�zt�nk lev� t�zb�l. A cs�p�s megjegyz�sek a nyelvemen voltak, de elhallgattam �ket, magamn�l voltam m�r annyira, hogy vissza tudjam fogni �ket. Nem kell t�bb kapaszkod�t adni az orvosnak, amikkel kihaszn�lhat. Min�l kevesebb dolgot tud, ann�l k�nnyebb lesz kij�tszanom �t. Annyira k�zel voltam… annyira k�zel voltunk… s�hajtva n�zem Dommiel t�volod� arc�t, mik�zben igyekszem lenyugtatni a testem, kezdve a szab�lyosabb l�gz�ssel �s sz�vver�ssel. A tudat, hogy a doktor m�g az ajt�ban �ll seg�t a lenti helyzetemen is, ak�rcsak azok a helyzet miatt kiel�g�ltnek aligha nevezhetett cseppek, amiket a sz�vets�gesem utols� pillanatokban kicsalt bel�lem. Sokkal kellemesebb lehetett volna m�s k�r�lm�nyek k�zt, �gy nyugodt helyett fesz�lt lettem. Arra a kellet�n�l hosszabb pillanatra, am�g ezt ki is mutattam, b�ntam, hogy lemostam a fest�ket az arcomr�l. Az leplezte volna a megr�ndul� arcizmokat, a szorosabban �sszepr�sel�d� ajkakat, a kiss� �sszer�ncolt szem�ld�k�t… de ahhoz el�gg� uralom a testem, hogy tartson sok�ig, amire kezembe veszem a nadr�got is, m�r szinte nyoma sincs, visszak�lt�zik az arcomra a megszokott higgadts�g, mik�zben megigaz�tom a nadr�got az �vvel, s v�g�l elveszem a fels�m is. Csak az ut�n pillantok az orvosra, hogy teljesen fel�lt�ztem, de akkor is csak fut�lag, szinte teljesen mell�kesen, szinte jelezve, hogy elk�sz�ltem, nem lesz itt m�r semmi l�tnival�, majd Dommielhez fordulok, �t m�r alaposabban szem�gyre v�ve, hogy elk�sz�lt-e. Mik�zben v�gigm�rem, a hajamba t�rva a hely�re sim�tom az elcs�szott tincseket, elt�ntetve az utols� nyomait is a t�rt�nteknek. B�r a nadr�gom t�j�n m�g nem sz�nt meg teljesen a fesz�t� �rz�s, az anyag szerencs�re nem t�l tapad�s, elrejti egy r�sz�t, a marad�k pedig rem�lhet�leg nemsok�ra megsz�nik. Szab�lyozom a l�gz�sem, ki�res�tem a fejem, az tal�n seg�t enyh�teni, elt�ntetni a v�gs� nyom�t is annak, hogy valami t�rt�nt akkor a szob�ban. – Indulhatunk? – A k�rd�s ugyan�gy sz�lt Dommielnek, mint az orvosnak, b�r f�k�nt Dommielnek. Azt gyan�tottam, hogy az orvos nem azonnal �hajtja behajtani a sz�vess�get amit rem�lhet a l�tottak�rt. Ne tegye. Min�l t�bb id�t ad, ann�l kevesebb es�lye lesz sokat k�rni. Mert nem hagyom, hogy b�bnak haszn�ljanak. Nem hagyom, hogy egy ember ir�ny�tson. Nem tudn�m elviselni. Ha senkinek nem volt ellenvet�se, akkor �n m�r indultam volna, meg sem pr�b�lva a megszokott m�don karon ragadni a t�rsam, a k�zen fogva s�t�lgat�s meg furcs�bb lett volna. Rem�ltem, hogy a kor�bbi s�ta ez�ttal is t�k�letesen meg fog felelni. B�r a kialakult helyzet kelletlen volt, Dommielnek is okosabb nyugton maradni. �s arra m�r r�j�ttem, hogy nem h�lye. �r�ltnek kezelik, pedig igenis mag�n�l van. �lesebb az elm�je, mint sok norm�lisnak b�lyegzett ember�. Tal�n pont ez�rt f�lnek t�le. Mert felett�k van. A fejemben m�g visszhangoztak Dommiel szavai, a k�r�se, a megjegyz�s, amit az orvos aligha hallhatott, olyan halkan hangzott el. V�laszul csak egy pillant�st kapott, ami nem sokat mondott, nem �g�rt semmit, de nem is c�folt. Nem �g�rhetett semmit, hiszen tartom a szavam, nem �g�rhetek olyat, amit nem biztos, hogy megteszek. P�r pillanattal kor�bban tal�n kicsalta volna az �g�retet, de m�r tiszt�bban l�ttam annyival, hogy elgondolkozzak rajta. Vesz�lyes. Sok a kock�zat. Az aj�nlat cs�b�t, de n�la nem folytathatjuk. Elint�zni, hogy a kamer�k ne l�thassanak nem lehetetlen, hiszen tervben is volt a j�v�ben… de nem akartam t�l kor�n elj�tszani. De ha megl�tnak, sok id�t veszthetek. Ha kir�gnak, nehezebb lesz kihozni innen… b�r nem lehetetlen… vannak olyan n�v�rek, akik megtenn�nek nekem egy-egy apr�cska sz�vess�get. A test cs�b�t�sainak ellen tudok �llni. Mindig ellen tudtam �llni. Te megnehez�ted nekem, Dommiel… de m�g te sem t�rsz meg teljesen ilyen k�nnyed�n. Nem ez a f� c�lom, ez csak egy eszk�z lett volna, de a h�s�gedet �gy hiszen, m�r �gy is magam�nak tudhatom. F�leg miut�n megszabad�talak. Tal�n okkal gyan�thatom, hogy az orvos jobban fog figyelni a t�rt�ntek ut�n, vagy legal�bb is keresni fog m�g. Nem kell eggyel t�bb okot adnom neki, f�leg nem k�zzel foghat� bizony�t�kot. A t�rt�ntek elcsendes�tettek, ha rajtam m�lt, eg�szen Dommiel cell�j�ig elmer�ltem a gondolataimban, a j�v�nk terveiben, amikben �t�rtam egy k�t apr� r�szletet.

D�ti	El�zm�ny | 2019.12.20. 20:34 - #32

Dorian � Szemtelens�g�t igyekeztem figyelmen k�v�l hagyni, noha roppant m�d kezdett vele felm�rges�teni. M�g j�, hogy t�relmes ember vagyok �s a mai herce-hurca ut�n m�r igaz�n k�pes vagyok uralkodni magamon. Valamilyen m�don tal�n m�g el�ny�mm� is v�lhatna ez a kavalk�d. M�r, ami a k�s�rletet illeti. De az is t�ny, hogy egy hozz� hasonl� �lettelteli, eg�szs�ges egyeddel m�g mindig t�bbre megyek, mint mondjuk egy sebes�lttel, akit azonban k�nnyebb volna elt�ntetni. De nem b�nom, legyen haragos, �v�lts�n, �tkoz�djon, viselkedjen csak �r�ltek m�dj�ra, hogyha eddig k�telkedtek is benne, most �maga bizony�tsa be, mennyire is j� helye van a dilisek k�zt. M�g utolj�ra h�tra pillantok r�, pontosabban csak az �veg kalitk�j�ra, majd zsebre v�gott kezekkel elindulok felkutatni a k�r�z�ttet, aki okozta ezt az eg�sz p�nikot, �s akinek m�r r�g itt k�ne lennie. A folyos�kra �rve l�tom, hogy m�r lassan ism�t a nyugalom uralja a helyis�geket, takar�tanak �s az �pol�k a biztons�giakkal egy�tt visszak�s�rik a betegeket. A furcsa az, hogy a jelz�sek egy�rtelm�ek a z�lden vil�g�t� neon f�nyekben �s a falakon is �rtelmezhet�ek a megnevez�sek �s a nyilak, m�gsem l�tom a p�cienst erre csoszogni az �pol�val. B�ntotta volna? Pedig j� kondiban l�v�nek t�nt a maszkos. Nem tetszik ez nekem. N�mi sz�jhuzogat�st k�vet�en kezdek el benyitogatni minden helyis�gbe, mert kiz�rt, hogy mindketten sz�r�n sz�l�n elt�ntek volna. Id�be tellik, s nem is kev�sbe, mire el�rek az ajt�jukig. Hi�ba k�rtem m�st�l seg�ts�get, hi�ba r�misztgettem az ittenieket, hogy fellelkes�ljenek att�l, hogy jobb volna felkutatni a sz�kev�nyt, miel�tt �jabb �ldozatokat szed, senki sem tudott r�la semmit. S ez ma m�r nem az els� ilyen. Bosszant�, hogy a f�lelm�ket ostobas�ggal pr�b�lj�k leplezni. Csak odatettem a kis k�rty�t a kijelz�h�z �s az am�gy csak is az itt dolgoz�k �ltal nyithat� ajt� egy csippan�ssal, majd egy ezt k�vet� kattan�ssal kiny�lt. Nem mondom volt is nagy meglepet�s, b�r az effajta b�jk�l�s l�gyottokat �ltal�ban a fiatal vagy a fiatalra �hez� dolgoz�k szokt�k m�velni, ritk�bban k�t beteg, s m�g ritk�bban esetleg egy ki�hezett 12 �r�z�s �pol� �s egy k�nnyen megt�rhet� n�i p�ciens. De hogy k�t teljesen m�s oldalon �ll� f�rfi tegye mindezt, r�ad�sul egyik�j�k nem r�g gyilkolt meg n�h�ny embert, nos, elk�peszt�. Mondhatn�m, hogy ezen nincs mit csod�lkozni, hisz egy �r�ltek h�z�ban dolgozom, de l�ssuk be, ez m�r messze t�l megy a hat�rokon. M�gsem csin�ltam bel�le nagy �gyet. Nem akartam. Sokan j� n�ven veszik a diszkr�ci�t, h�l�sak �rte. Nekem pedig sz�ks�gem van a h�l�s emberekre. � - Na ne, ezt ne. Fejezz�k be. - sz�ltam r�juk komolyan, parancsol�an, de nem kiab�lva, nem kell ide k�z�ns�g. - El�g. � - �lt�zzenek vissza. Ki tudja h�nyan keresik m�r magukat. Gondolom nem volna j�, ha ezt�n b�ntet�sb�l mag�t kir�gn�k �s feljelenten�k, - n�ztem itt arra, aki eddig azt a farsangi arcfestēet viselte - mag�t�l pedig megvonn�k a mozg�si lehet�s�get - pillantottam a t�rdepel�re. Mert megvonhatj�k t�le, ugyanis l�tezik �gyhoz sz�jaz�s. �s szerencs�s, ha ezt a mai m�sor�t "�lve" meg�ssza. � - Vigye vissza a beteget, k�rem. - sz�ltam r� ism�t az �pol�ra �s, hogy t�nylegesen elvegyem a kedv�k a dologt�l, ott maradtam �s karbatett kezekkel v�rtam r�juk. � Dommiel � Szenved�lyes, titokzatos �s vad t�nc volt a mi�nk. Senki sem �rezhette a m�sik �ltal ny�jtott biztons�gott, mert nem is volt. Vesz�lyesek voltunk. Nem csak m�sok, de egym�sra is. A lassan csepered� kapcsolatunk m�rgez�. Egyszerre fojt �s cs�kol. Tagadhatatlanul �lvezem, �ppen ahogy k�zels�g�t is, pedig ma m�r egyszer sor ker�lt a kiel�g�t�semre. �m ahhoz, hogy kapjak, adnom is kell. �s �n adok. Nem fukarkodom az �rint�sekkel, a cs�kokkal. Miel�bb magam�nak akarok minden porcik�j�t. A hatalmam al� akarom vonni, az �r�letbe kergetni, kisaj�t�tani. M�sok cserben hagyt�k, de �n nem fogom. Mert tudom, hogy ajkain al�csordul� szavai nem csup�n m�z�des csepp, hanem igaz. Seg�teni fog. Kiszabad�t a fogs�gb�l, szabads�got ad, �n pedig magamat adom oda neki v�g�l. Test�nk olyannyira forr, szinte m�r egybe olvadok vele, amik�nt meg�rintem, hozz� simulok, s m�g �gyis... t�bbet �s t�bbet akarok. Megakarom t�rni azt a kem�ny gy�m�nt falat, az er�dj�t, hogy magam�v� tehessem �t, minden�t. Felaj�nlom neki a k�nyeztet�sem, b�r nem is oly nagy �ldozat mindez, hisz �n �pp olyan t�zesen �lvezem, mint ahogy �. Eleinte csak �vatosan �zlelem, finoman k�stolva centir�l centire, ismerkedve a m�ret�vel s a hat�raimmal. Nem sz�nd�kom a kellemetlens�g okoz�sa se neki, se nekem, de szeretem feszegetni azokat a bizonyos hat�rokat, hiszen att�l er�s�dik az ember. �vatosan k�nyeztettem sz�mmal f�rfiass�g�t, amik�nt fel-fel n�ztem r�. L�ttam, hogy �lvezi, �gy nem fukarkodtam t�bbet �s jobban teljes�teni. Mindek�zben pedig t�relmetlen�l v�rtam az �ltala adott aj�nd�kot, vagy ak�r el�csepjeit, de nem adta k�nnyen mag�t. Ajkai m�gis az �n nevem form�lt�k. Im�dtam, amik�nt v�g�l r�vette mag�t, hogy ir�ny�t�sa al� vonjon, ha nem is teljes eg�sz�ben �s vadul markolt a hajamba. Csak a k�j kedv��rt morrantam halkan, s centikr�l centikre t�bbet tudtam le, annak ellen�re, hogy m�r �gyis nagy r�sze a sz�mban volt. Amikor pedig eleresztett n�mi csal�dotts�ggal keveredve h�tr�bb vetettem fejem, �gy kics�szott eg�sz m�rete, �m az nem lankadt m�r. Majd k�zbe v�ve t�v�n�l ism�t odahajoltam �s megs�rgetve a jutalmam, kit�tottam sz�m, kidugtam nyelvem �s egy kis lenti, gyorsabb massz�roz�ssal, finoman nyelvemhez �t�get�s�vel pr�b�ltam elvenni, ami j�r nekem. Ekkor csippant a k�rtya leolvas�, s kattant az ajt� z�rja, mi hamar ki is ny�lt, s odakapva fejem l�ttam, hogy az egyik orvos az. Csak egy rosszall� pillant�st vetettem fel�, majd folytattam a k�nyeztet�st, mert �n m�g nem kaptam meg, amit akartam, s � sem teljes�lhetett be. Az orvos r�nk parancsolt, mire �n szem�ld�keim m�rgesen �sszevonva, er�sebben markoltam meg a szersz�m�t a m�siknak �s sz�mmal r�cuppantam a hegy�re, hogy megszivogathassam. Azt�n megtorpantam - ak�r a sz�mba �lvezett, ak�r nem - mert az orvos �resnek hat� szavai m�g�tt val�s probl�m�kkal kellett volna szemben�zn�nk. Ha kir�gj�k nincs hova tov�bb, minden odav�sz. Magamra �ltve �rdektelens�gem - elrejtve fele bosszankod�som �s s�rt�d�tts�gem - felkeltem mell�le, hogy vissza vehess�k ruh�zatunk. Nem csak a kedvem lankadt, az orvos alaposan sz�tverte a kialakult szenved�lyes pillanatot s a forr�s�got mi k�rbe�lelt minket addig. Miel�tt azonban b�rmerre is elment�nk volna, elkaptam Amun karj�t �s el� l�pve pillantottam fel r�. � - �rd ki magad �jszakai m�szakra �s gyere fel hozz�m. - sz�ltam neki, majd m�g k�zelebb hajoltam arc�hoz, orrunk hegye is �ssze�rt t�n. - S akkor befejezz�k, amit elkezdt�nk. - s�gtam neki. �

Venus

El�zm�ny | 2019.12.18. 17:45 - #31

�lvezi. Kurv�ra �lvezi az eg�szet, l�tszik a ronda pof�j�n, azon az ideges�t� vigyoron. Persze, k�nny� neki pattogni �s kem�nykedni az �vegfal t�ls� oldal�r�l, ahol es�lyem sincs hozz��rni… de ez nem lesz mindig �gy, a fen�be is, KI. FOGOK. JUTNI. Nem fogom hagyni, hogy j�tszadozzon velem az �r�lt doki. A fogaim csikorgatva j�tszom le a fejemben ugyanazt a jelenetet, ahogyan beh�z�k neki, ahogyan sz�tverem az arc�r�l azt a mosolyt, amivel bez�rt ide, a tervei szerint �r�kre, vagyis am�g bele nem halok a j�t�kaiba. Csakhogy nem �gy lesz, ahogyan azt tervezi! Nem fog tudni itt tartani…! Esk�t tett, h�t persze, l�tszik, mennyire komolyan gondolja… perzsel� tekintettel pillantok a kamer�k fel�, miattuk mondja csak, az egyetlen ok ami�rt megj�tssza mag�t… Az embernek a szerkezet t�loldal�n �n t�n�k �r�ltnek, � meg az �rtatlan dokinak… mekkora baroms�g! �s hogy egy szinttel lennebb tenne? M�g nagyobb hazugs�g. Fogadjunk, hogy pokolian �lvezi, hogy pont ide z�rhatott. Meg. Fogom. �lni. Esk�sz�m. Nem mondtam ki, de ott volt a szemeimben, teljesen f�lre�rthetetlen�l, amikor egy pillanatra �gy fordultam, hogy csak � l�thasson, a kamer�k nem. Mintha sz�m�tana… m�r �gy is el�g l�tv�nyos jelenetet rendeztem, de k�ptelen voltam �sszeszedni a gondolataim, m�r az is meger�ltet� volt, hogy ne ordib�ljak folyton, hanem magamban tartsam a gondolataim. De a fenyeget�se… - Bekaphatja. – Elhallgatok, de nem miatta, hanem magam miatt, mert csak �rt a kiab�l�s, m�r �gy is el�g m�lyre �stam magam… de a megnyugv�st�l messze �llok, valamit tennem kell a felgy�lemlett fesz�lts�ggel, h�t elindulok a kis szob�ban, jobb megold�s hi�ny�ban s�t�lok, hogy levezessek valamennyit a fesz�t� �rz�sb�l, amit�l �gy �rzem, mindj�rt sz�trobbanok. B�r a l�p�seim m�r majdnem fut�snak, mintsem s�t�nak felelnek meg, egy fokkal tal�n m�g mindig jobb, mint hal�los fenyeget�seket v�gni az orvos fej�hez. – Sz�vesebben rothadn�k meg itt, minthogy az ideges�t� k�p�t b�muljam!!! -� Kis k�s�ssel f�rmedek r�, pr�b�ltam meg�lljt parancsolni a szavaknak, de sikertelen�l. – �s mi a szart besz�ln�k meg vele??? Nincs semmilyen k�z�s �gyem azzal az �r�lttel!! – Tudna valamit? Lehetetlen. Nem voltak kamer�k. Vagy igen? Nem mintha zavart volna a t�ny, hogy l�tott valaki… az sokkal jobban zavar, hogy � akarja az arcomba d�rg�lni. – �s mi az, hogy pr�b�lkozik? Hirtelen fel�bredt a lelkiismerete, �s zavarn�, ha m�g t�bb embert kiny�rna az egyik elszabadult betege?? �

Venus

El�zm�ny | 2019.12.18. 17:41 - #30

A halk morran�sai cs�b�t�ak, arra �szt�n�znek, hogy szorosabban tapadjak hozz�, hogy k�zelebbr�l �rezhessem az egyre hangs�lyosabb r�sz�t. Az ajkaimba harapok, de m�g �gy is kiszalad a torkomon egy apr� morran�s, hiszen a ruh�ink anyaga el�g v�kony ahhoz, hogy �rezhessem �t, de nem el�g v�kony, s�t, egyre zavar�bbnak t�nik. Neh�z �gy a szavakra figyelni, de r�veszem magam, hogy figyeljek, eszembe jut, hogy nem csak err�l sz�l, t�bb tervem is van vele. A szavai mosolyt csalnak az arcomra. Az egyetlen aki meg�rti. Helyes, ha �gy hiszi. Egyel�re el�g, ha ennyit tud… A hallgat�s nem ugyanaz, mint a hazugs�g, igaz? Meg fogja tudni, amikor elj�n az ideje. Amikor teljesen biztos lesz, hogy nem csak a szavai �desek, hanem val�ban vakon hisz �s k�vet, nem csak megj�tssza mag�t. Mert van, aki csak mag�hoz akarja �desgetni az isten�t, vannak olyan ostob�k, akik azt hiszik, hogy sz�rakozhatnak az istenekkel. De az istenek r�j�nnek, �s a bossz�juk kegyetlen. Nem vagy ostoba, igaz, Dommiel? Te nem j�tszan�d el ezt, igaz? B�rmennyire is hinni akarok, a k�ts�get nem tudom ki�zni teljesen. T�l kem�ny leck�ket adott m�r ahhoz, hogy figyelmen k�v�l hagyjam. B�rmennyire is hinni szeretn�k neki, b�rmennyire is el akarok veszni a pillanatban, szinte m�r belefulladni a fojtogat� v�gyakba, az utols� pillanatban valami m�gis visszatart. T�l korai m�g ennyire bele�lni magam. De err�l nem kell tudnia… majd ha teljesen az eny�m lesz. A szavai �desek voltak, igencsak kedvesek, simogatt�k a lelkem, pont azt mondta amit hallani akartam. - …szinte m�r t�l t�k�letes vagy, Dommiel. – Suttogom magam el�, szinte csak egy s�hajk�nt, gyeng�d mosollyal f�szerezve. – Meg�rdemled az es�lyt, hogy sz�rnyalj. �s meg is fogod kapni. K�r lenne, ha egy ilyen helyen �r�kre megfosztan�nak a t�zedt�l. Mert egyszer m�g a f�nix is �r�kre elpusztul… de nem fogom hagyni, hogy ezt tegy�k veled. Szabad leszel. Mind szabadok lesz�nk… - Lehunytam a szemeim, szinte m�r l�ttam a vil�got, ahol mind megtal�ltuk egym�st, ahol m�r �jra mi uralkodunk, ahogy annak lennie kell. M�r nem l�teznek az emberek ostoba t�rv�nyei, a r�gi rend vissza�llt… F�jdalmasan b�r, de elv�lok t�le, de csak egy annyi id�re, hogy ism�t hozz� simulhassak, de m�r szembefordulva vele. Bizsereg a testem, t�relmetlenkedve v�rja az �jabb �s �jabb �rint�seket, moh� m�don egyre t�bbet �s t�bbet akar, �n pedig egyre t�bbet engedek neki, magunknak. Megk�nnyebb�lve s�hajtok fel a v�rva v�rt �rint�seire… igen, az �v� leszek, azt tesz, amit akar. Megadom neki a bizalmam, ezzel is megel�legezve a h�s�g�t… de el�bb, el�bb a val�s�g m�g visszar�nt egy pillanatra, el�bb m�g hallani akarom t�le, hogy csak engem l�t maga el�tt. A szavai ism�t a kedvemre tesznek, �r�mmel t�ltenek el. T�k�letes. Szinte m�r t�l t�k�letes. Mindig v�gytam arra, hogy megtal�ljam… sokszor elk�pzeltem a pillanatot, amikor el�ttem �ll… de a val�s�g b�rmelyik �br�ndot f�l�lm�lja. Egy fant�zia sem �r fel a val�di k�zels�g�vel, egy elk�pzelt besz�lget�s sem v�ltja ki ugyanazt a hat�st, amikor � maga mondja ki a szavakat amiket hallani akarok. Szinte m�r k�ts�gtelen, hogy � az akit kerestem. M�r t�ll�pt�k a formas�gokat, h�t utat engedek az �szt�neimnek, de azt m�g megengedem, hogy megszabad�tson a fels�mt�l, nemsok�ra am�gy is csak �tban lesz. S�t, m�r egy ideje �tban volt… A t�relmetlen s�hajai mennyeiek, t�bbet �s t�bbet akarok hallani bel�l�k. A kis j�t�kot c�lt �r, �r�m volt l�tni a hirtelen nagyobbat lobban� l�ngot a szemeiben. Suttog�s k�zben is �t figyeltem, minden rezd�l�s�t, hogy k�s�bb is felid�zhessem a pillanatot… mert ki tudja mikor lesz m�g alkalmunk ilyen bizalmasnak lenni? A tekintete felfal, de nem hoz zavarba, legal�bb annyira akarom �t, mint � engem. Ism�t elveszek az ajkai puha �rint�sei k�zt, hagyom, hogy min�l hosszabbra ny�ljon a pillanat. Meztelen b�r�m az �v�nek simul, a karjai el�g er�sen tartanak, hogy ne tudjak azonnal elh�tr�lni, de nem is gondoltam hasonl�ra, s�t, k�zeledni akarok, eg�szen k�zel akarok lenni hozz�, egyre kevesebb er�m van t�vols�got tartani, h�t nem is ellenkezek. Engedelmesen h�tr�lok, nem tudom merre, de b�zva benne, am�g a h�tam a falnak nem simul. Egy pillanat csak am�g sz�tv�lunk, egy l�legzetv�tel, �s ajkaink ism�t tal�lkoznak. A testem l�ngol, m�gis minden �rint�se egyre forr�bbnak hat. T�relmetlenkedve seg�tem ki magam a ruh�kb�l, m�g m�r teljesen fedetlen�l �llok el�tte… az �rint�se viszont v�ratlanul �r, b�r abszol�t �r�mmel t�lt�tt el. �szt�n�sen t�rtam a haj�ba, de addig nem mozd�tottam a fej�n am�g enged�lyt nem adott r�, s ut�na is �gyeltem a hat�raira, hogy ne tegyem t�nkre a pillanatot. Egy figyelmetlen pillanatban az ajkaim a nev�t suttogt�k, egyszerre esedezve �s k�vetel�zve. Az ujjaim egyre vadabbul j�tszadoznak a tincsi k�zt, �s egyre nehezebb ellen�llni a k�s�rt�snek, hogy ne mozd�tsak nagyobbat a fej�n, ez�rt elengedem �t egy pillanatra, am�g morranva s�hajtok fel az �lvezetek k�zt.

D�ti	El�zm�ny | 2019.09.06. 16:05 - #29

Dorian �gy hogy m�r k�zt�nk pihent az �veg fal, nem agg�dtam, hogy �rthat. Na meg, azzal megint csak mag�t hozn� kellemetlen helyzetbe. Mosolyogva hallgattam, mert valahol m�k�snak tal�ltam, hogy m�g mindig ilyen nagy fi�nak �rzi mag�t. � - Dehogy! Ha meg is fenyegetn�lek, rosszabbul j�rn�l. De mert �n egy angyali doki vagyok �s esk�dt tettem, hogy gy�gy�tok, �gy sose b�ntan�k senkit. - �s ezt nem csak az itt l�v� kamer�k miatt mondom, dehogy. � - �n komolyan hiszek benned, Leonard. Bizony�tsd be, hogy nem vagy a gyilkosok k�z� val�, hogy tudsz te engedelmesen is viselkedni. �n sem sz�vesen z�rn�lak k�z�j�k, de te nem adsz m�s v�laszt�st. De kapsz m�g 24 �r�t �s ha viselkedsz, fellebezzek, hogy egy szinttel lejjebb ker�lhess. De ahhoz l�tnom kell az akar�st, hogy hajland� vagy a gy�gyul�s �tj�ra l�pni. - mosolyogtam r� megj�tszott� seg�t�k�szs�ggel. Nekem azt�n nyolc melyik szob�ban tengeti mindennapjait, a l�nyeg, hogy mindig k�zn�l legyen. De az�rt b�ztam benne, hogy megtudunk eggyezni. � azonban a kis kit�r� ut�n, m�r ami a szemk�zti rendetett szob�t illeti, megint szemtelenkedni kezdett, ez�rt gondoltam r�ijesztek kicsit. � - N�zd, nekem azt�n mindegy, ha te itt akarsz maradni. De ez volt az utols� aj�nlatom. - igen, ez�ttal burkoltan megfenyegettem. B�r ki tudja, lehet m�g majd �r�l is Dommielnek, lehet az�ta puszi pajt�sok lettek. Enyh�bb piszk�l�d�sait hallgatva azonban �gy vettem ki, elgondolkodott az aj�nlaton. � - Ne agg�dj... nekem jobb dolgom is van, mint itt �llni. De hidd el nekem, jobb, ha az embernek hozz�m hasonl� j� t�rsas�ga van, mert nem t�l izgi napi 24 �r�ban egy cell�ban �csorogni, eg�sz �vben, mert ugye tudod, hogy az itt l�v�knek tilos a kij�r�s. B�r most, hogy is elgondolkodtam, ti ketten Dommiellel tal�n elfogj�tok �tni az id�t... biztos lesz mit megbesz�lnetek. - somolyogtam kiss� gonoszan. � - Meg is keresem �ket, agg�dom, lehet megint pr�b�lkozik... - dugtam zsebre a kezeim, majd m�lyet s�hajtva ki is mentem a r�szlegr�l.

D�ti	El�zm�ny | 2019.09.06. 15:50 - #28

Dommiel Valamilyen szinten az�rt m�k�snak tal�lom eme abszurd helyzetet, mibe mindketten cs�ppet�nk. Hisz m�g m�sok napjuk nagy r�sz�t im�ds�ggal t�ltik, �s a templomba menek�lnek, hogy feloldoz�st kaphassanak istent�l vagy ak�r csak meg�rintse �ket a Nagy �r szele, �n a nem tartom magam vall�sosnak, nem j�rtam templomba �s tal�n megkeresztelve sem vagyok igaz�n, m�gis... �n ker�ltem a legk�zelebb hozz�. �n �rezhetem, �rinthetem, cs�kolhatom, �zlelhetem. Ez is csak meger�s�t abban, misszerint nem mindig a legnagyobb er�fesz�t�ssel �rj�k el a c�lunkat. �n nem kerestelek, m�gis megtal�ltalak. Vagy te tal�lt�l r�m? Tal�n nem is a v�letlen az eg�sz? Tal�n tudsz valamit, amit �n m�g nem? Mint k�t m�gnes, �gy vonzzuk egym�st, s m�rgez� v�gyakkal l�ncoljuk magunkhoz a m�sikat. Egyik�nk sem menek�l, pedig mindkett�nknek meg volna r� oka. A t�rsadalom kirekeszt minket, gyilkos, �r�ltnek h�v. De mi tudjuk mi az igazs�g. Nem hagyok fel v�gleg a halk morg�ssal, ak�rh�nyszor s�rolja �gy�kom h�ts�ja, nadr�gunkon kereszt�l. �rzem, minden egyes d�rg�l�sn�l merevebb� v�lok, ajkaim pedig mindett�l kisz�radnak, ha nem cs�kolhatom k�zben. Kisaj�t�tom, csak magam�nak akarom, s hogy � csak engem akarjon. � - Helyesen l�tod mindezt, �m b�r ebben egyed�l vagy. Az �t�let b�lyeg, mit aligha moshatok le az ostob�k el�tt. Te vagy az egyetlen, aki meg�rt. Aki igaz�n olvas bennem... - s m�lyen legbel�l tudom, hogy a vil�gon t�n � az egyetlen. Nem lehet h�t v�letlen, hogy megtal�ltuk egym�st, s kiegeszt�tett�k a m�sikat a hi�nyz� darabk�val. Pokoli n�sz t�nc ez, mi ma megpecs�teli kapcsolatunk s �r�kk� kell, hogy tartson. Itt m�r nem besz�lhet�nk h�tlens�gr�l, bizalmatlans�gr�l, hisz az olyan volna, mintha magunk legbiztosabbj�ban k�telkedn�nk, csaln�nk meg. De egyik�nk sem olyan bolond, hogy ezt tegye. � - Sz�rnya szegett� tettek, a kalitka fogs�ga, a l�lek m�rgez�se r�pk�ptelenn� tett. Seg�tened kell, hogy a f�nix a tudatom s�t�tj�ben, �jj� sz�lessen hamvaib�l. Sz�ks�gem van a seg�ts�gedre s �g�rem, elhozom neked a vil�g megtisztul�s�nak puszt�t� t�z�t. - s�gom f�le mellett, �ppen csak felhagyva felk�n�lt nyaka ostroml�s�val. �m visszat�rni r� m�r nem is hagy id�t. S b�r abban a r�pke minutumban tal�n f�jdalmas csal�d�sk�nt �lem meg, szembefordulva velem, mindent k�rp�tol. Nem b�rom nem kezeim k�zt tartani, meg�rteni. L�pnem kell. �gy markolok r� h�tul, m�r-m�r egy�ltal�n nem is finomkodva, s milyen mennyei �rz�s kezemben tudni. Ajkaim finoman megremegve epekednek �v�i�rt, melyet nem ad nekem imm�r. Noha k�rd�se cs�ppet kiz�kkent. Tagadhatatlan, hogy �szintes�gem b�ven ellepi a r�zsasz�n, �, m�g mit nem, v�r v�r�s k�d, mely b�r teljesen vadd� tesz minket, gondolatainkat s tetteinket, m�gis gyeng�den kezelj�k kapcsolatunk, cir�gatva �poljuk v�gyaink. Gyeng�d mosolyra, �m j�val nagyobb figyelemmel hallgatom. Szavai noha �t �rik, m�gis engem k�nyeztetnek a tudattal, hogy eny�m lehet mindez. Csak az eny�m. Imm�ron h�t�t cir�gatva az anyagin kereszt�l, hallgatom �t. � - Nincsen sz�ks�gem a k�pzeletemre, vagy seg�ts�gre egy itt sem l�v� arcot l�tva, ha heves n�szba kezd�nk. Nem sz�m�t, ha nyilv�noss�g el�tt is tessz�k, egy arra m�ltatlan helyen, s id�ben, az eny�m vagy �s �n a tied. Egy v�gel�thatatlan k�fal sem �llhat k�z�nk, �n mindenhol �rezni foglak. Ha meghaln�k sem engedn�lek vagy ford�tan�k h�tat neked. A szell�m simogatna, a napom meleg�ten� b�r�d. M�r az els� tal�lkoz�sunkkor eld�ntetett, egym�s�i vagyunk. -� v�laszoltam neki, ha k�ts�gei is t�madtak volna. Cs�kja adja meg az igazi pecs�tet. Szemeim lehunyom, ajkaim �v�inek nyomom, nyelvem szemtelen�l tolakszik �t sz�j�ba, olykor hangosan szuszogva orrommal, ahogy v�gre valah�ra igaz�n elmer�lhetek ekk�pp benne. Csup�n egy halk s�haj hagyja el k�zben ajkaim, amik�nt meg�rzem ruh�val fedett b�r�m�n ujjait. B�r �r�kk� nem tarthat a cs�k, s ezt �n is tudom, b�nom, hogy nem lehet. Heves l�p�se azonban mosolyra k�sztett, mi �ltal �n is k�vetem a p�ld�j�t, ha van r� m�d. Azon m�r fent sem akadok, mennyire t�k�letes. �jabb halk s�haj, melyet egy halkabb ny�g�s k�vet. Az intenz�vebb �rint�sek teljesen felcsig�znak, szinte m�r szenvedek, ami�rt csak ennyi jut, hi�ba kapok mindig t�bbet. Hagyom egy kis ideig, hogy j�tszhasson, s �lvezem istenem mennyei �rint�seit, heves l�p�seit, miket id�m sincs igaz�n felfogni. Kezeim eleinte tehetetlen�l l�gnak, �m siker�l annyi er�t gy�jtenem, hogy h�tra d�ntve fejem, vakon a plafon fel� s�hajtva, k�rmeimmel finoman v�gigsz�ntsak h�t�nak b�r�n. Csup�n akkor t�rek vissza a felh�k k�z�l, mikor l�ktet� �gy�kom az �v�hez nyom�dik. Akkor kiny�lnak szemeim �s lassan el�re hajtom fejem. Akarom �t. Ki�hezett pillant�ssal n�zek vissza r� a t�k�rb�l, mik�nt ism�t libab�r�ss� v�lok a suttog�st�l, forr� lehelet�t�l �s harap�s�t�l, melyt�l minden bizonnyal enyh�n ki is pirul a cimp�m. Enged�lye csak felhergel, de m�g v�gighallgatom �t. � - Tagadhatatlan, hogy eme sz�vets�g egy igaz�n gy�m�lcs�z� kapcsolat kezdete. - mosolyodtam el szemeimmel �v�it p�szt�zva. Kezeimmel ez�ttal nyak�t �lelem �t egy �jabb cs�k jegy�ben, mellyel nem fukarkodom, alaposan ki�lvezem minden egyes perc�t, ha csak � nem �ll�t le. Karjaimmal k�zre fogva, nem engedem, hogy egy�ltal�n sz�nd�k�ban �lljon elt�volodni, de tal�n felesleges is emiatt agg�dnom. H�tr�lni kezdek vele, pontosabban �t ir�ny�tva l�pek el�re, m�g nem kiker�lv�n a kagyl�t, a feh�r falnak nyomom. Ott azt�n ajkaira nyak�ra t�rek t�relmetlen�l v�gig cs�kolgatva azt, majd haladva lejjebb a mellkas�t, a has�t, m�g el nem �rem a f�lig kibontott nadr�gj�t. �v�t hamar kih�zom s el is dobom valamerre, hisz erre most egy ideig nem lesz sz�ks�g. �gy pedig hamar le is h�zom r�la a nadr�got, als�st�l, mindenest�l, cip�j�t�l is megszabad�tva, hogy k�nyelmesebben levehessem r�la a nadr�got. Nincs id�m csod�lni, de �gyis tudom, hogy t�k�letes. Markomba veszem mereved� h�mtagj�t �s h�zok rajta hamar p�rat, majd sz�mba veszem �s cuppog� hangot hallatva szivogatni kezdem, ahogy fejem mozgatom rajta. Fokozatosan mindig t�bbet engedek m�ret�b�l, feszegetve hat�raim. Oly annyira feszegetve, hogyha �maga nem tette, �n fogtam meg egyik kez�t �s tettem a fejemre, hogy kedve szerint k�nyeztethesse mag�t velem.�

Venus

El�zm�ny | 2019.09.05. 12:21 - #27

El�sz�r j�l viseltem a v�rakoz�st, de amikor megtudtam, hogy mire k�sz�lnek velem kit�rtem, majd ism�t hagytam, hogy k�s�rjenek… majd �jra harcoltam. A f�rd�st viszonylagos nyugalommal t�rtem, b�r er�sk�dni pr�b�ltam, hogy egyed�l is menne… a megal�ztat�st�l ism�t hallgattam egy keveset, de a cell�mhoz �rve �jra l�tv�nyosan kiborultam. Pr�b�ltam nyugodt maradni, de lehetetlen feladatnak t�nt, m�g ha rontottam is a helyzetemen, a hallgat�s mennyivel lett volna jobb? A v�g�n m�r olyan apr�s�gon kezdtem vitatkozni, hogy le�ltessenek-e vagy nem? De ha m�r az �n rohadt b�rt�n�m ez, akkor m�r d�nthessek arr�l, hogy mit csin�lok benne!! Az orvos szav�ra feladt�k a pr�b�lkoz�st, de h�l�lkod� pillant�s helyett gyilkos tekintetet kapott. Ne higgye azt, hogy � nyert. Kurv�ra nem fog nyerni. Kibaszottul nem fogom hagyni neki. Mert. Ki. Fogok. Jutni. Innen. M�g ha itt senki sem hisz nekem… meg fogom kapni a m�dj�t… Nem lesz �gy v�ge. Pattan�sig fesz�lt idegekkel nevettem fel, eg�szen k�zel menve az orvoshoz, amennyire a b�rt�n�m falai engedt�k. – Fenyegetni akar? Legyen. De kurv�ra nem kell a hangom ahhoz, hogy �rtsak mag�nak. Mert ki fogok jutni. �s nagyon meg fogja b�nni. – A szavaim m�r halkabbak, csak neki sz�lnak, ez egy h�bor� k�zt�nk, amit meg fogok nyerni. Meg kell nyernem. El�ny�m van a t�bbi beteghez k�pest. �n nem vagyok ment�lisan s�r�lt. �s nem fogom hagyni, hogy t�nkre tegyenek. Ki fogom b�rni, ak�rmit is terveznek. Valahogy �tverem �ket. Valahogyan… ki fogok jutni err�l az istenverte helyr�l, �s azt a napot nagyon b�nni fogja a k�penyes f�rfi. A tekintetem k�vette az orvos�t a m�r kitiszt�tott cell�ra, ahol kor�bban a hulla volt, rend�r�kkel �s �pol�kkal… ekkor leesett a helyzet. A sz�k�tt rab. Az a f�rfi, aki a kark�t�t adta. Aki miatt megkaptam ezt a cell�t. � lesz a szemk�zti szomsz�dom? A kezem �k�lbe szorult a gondolatra… ha nem kapom meg azt a karszalagot… akkor m�sk�pp is alakulhatott volna. A h�velykujjam gondolkod�s n�lk�l emelkedett a leveg�be. – Kapja be… - Viszont a megjegyz�se… elgondolkodtatott valamin… - �s akkor? Eg�sz nap a maga ronda k�p�t kell majd b�mulnom? Vagy elmegy ink�bb kiv�gezni az egyik t�nylegesen �r�ltet? – T�nj�n m�r el a fen�be, a l�tv�nya is felh�z, nem tudok gondolkodni am�g itt van. Ezt akarja? Tov�bb ingerelni? Hogy �r�ltebbnek t�njek? Mert ha igen, nagyon j�l teszi, a m�dszer haszn�l, hiszen m�r megint egy kiborul�s sz�l�n �llok, a fenyeget�sei ellen�re is. Ennyi nem el�g, hogy lenyugodjak, s�t, csak tov�bb hergel vele, ak�rcsak a puszta jelenl�t�vel, amivel az arcomba d�rg�li, hogy �n vagyok bez�rva, pedig kurv�ra neki kellene a helyemben lennie. Ez a cella az �v� kellene legyen. �

Venus

El�zm�ny | 2019.09.05. 12:19 - #26

Az �r�m�m az �v�vel egy�tt n�tt, azt hiszem, mindketten �rezt�nk egyfajta kapcsolatot magunk k�zt, egy k�lcs�n�s h�z�st, ami tal�n a j�v�ben is �sszehoz minket. Hasonl�ak voltak a n�zeteink, ugyanabban hitt�nk, egyazon j�v�r�l �lmodoztunk… egy vil�gk�pr�l, amit sajnos nem sokak �rtenek meg, amire m�g nem �llnak k�szen, pedig milyen csod�latos j�v� lenne… �s � meg�rti, hiszi, vallja �s v�gyik r�, pont �gy, mint �n. A gondolat, hogy mennyi k�z�s van benn�nk m�r az �rint�sei el�tt izgatni kezdett, de az �rz�s a k�nyeztet�sek k�zepette teljesedett ki igaz�n. Dommiel… ha tudn�d, mi�ta v�rtam r�d… De t�bbet akartam, sokkal t�bbet, k�zelebbr�l is �rezni, hogy t�nyleg itt van, ez m�r a val�s�g, nem csak egy a sz�mtalan �br�nd k�z�l. Egy pillanatra er�met vesztve simulok hozz�, megfeledkezve arr�l, hogy besz�lni akartam vele. De minek a szavak? Tal�n pont eleget mondtunk egym�snak. Csak p�r mondat, �s mindketten tudtuk, amit tudnunk kellett a m�sikr�l. Az ajkamba harapva elvesz a v�ggyal f�t�tt s�haj v�ge, amikor hat�rozottabban markol r�m. Meg�rj�t. Egy pillanatra, egy nagyon is hossz�nak t�n� pillanatra elvette az eszem, pedig m�g csak alig �rt hozz�m, de ki voltam �hezve r�, elvak�tott az �r�m �s v�gyakoz�s, hiszen v�gre… itt �ll mellettem, teljes �letnagys�gban. A tudatom lassan t�r vissza hozz�m, de m�g mindig kiss� t�volinak t�nik, Dommiel k�zels�ge m�g mindig a var�zsa alatt tart. Most, hogy v�gre megtal�ltam… annyira sz�rre�lisnak t�nik. F�lek, hogy elvesztem. F�lek, hogy csak egy �lom… h�t er�sebben markolok a haj�ba, kiss� h�zva rajta. Nem, nem lehet �lom… t�l val�szer�, t�l er�sek az ingerek… ez a val�s�g. Az sz�vem kit�rni k�sz�l a bord�im m�g�li rejtek�b�l, szinte visszatartom a l�legzetem minden moccan�s�ra, mintha csak f�ln�k, hogy elt�nne… de nem t�nik el, egyre er�sebben �rzem a nyakamhoz tapadni az ajkait, egyre forr�bban perzseli a b�r�m minden �rint�se. H�t t�bbet, k�rek, sokkal t�bbre v�gyom m�r. Kihaszn�ljuk a lopott perceket? Ki tudja, mikor lenne m�g alkalmunk r�… a morran�sa kisebb �ram�t�sk�nt �r, tetszik az �rz�s, h�t nem hagyom azonnal abba, had �lvezz�k m�g egy kicsit egym�s k�zels�g�t… M�skor jobban uralom a testem, tov�bb ki tudom z�rni az eff�le v�gyakat, de Dommiel megjelen�se elvette az eszem. – Te m�r t�l sokat b�nh�dt�l olyan dolgok miatt, amik�rt nem is szabadott volna… - H�t nem isteni k�teless�gem megszabad�tani �t ett�l? Egy ilyen csod�latos l�ny nem ezt �rdemli. Te nem ezt �rdemled. - … enn�l sokkal t�bbet �rdemelsz, Dommiel. Nem szabadott volna ezt tenni�k veled… - A gondolataim v�g�t m�r hallhat�an suttogom, b�n�s v�gyakkal elr�szeg�tett hangon. Val�ban isteni er� kell, hogy kiszabaduljak a f�gg�s�get okoz� �rint�sei k�z�l, de csak az�rt teszem, hogy ism�t k�zel ker�lhessek hozz�, ez�ttal m�r szemt�l szembe… de m�g �gy is �gy �rzem, hogy t�l t�vol vagyunk egym�st�l, t�l sok a t�r k�z�tt�nk… de visszafogom a s�rget� v�gyat, hogy a testem a test�re tapadjon, emberfeletti er�vel ellen�llok a k�s�rt�snek. M�g. Ism�t r�m markol, ez�ttal a fenekemre, �n s�hajtva kapaszkodok a v�ll�ba. Er�t kell vennem magamon, hogy szavakat form�lhassak. A tekintete mag�ba r�nt, eg�szben fal fel, elveszek benne. Neki is neh�z elv�lni, pont olyan kellemetlen, mint sz�momra… de a v�ratlan felismer�s besz�dre k�sztet, b�r a szavakat az ajkaira suttogom, hiszen m�g mindig m�gnesk�nt vonz, ahogyan �n is vonzom �t. T�bb er� kell ahhoz, hogy t�volabb l�pjek… de nem akarom. M�g nem. Megleptem �t, ez apr� mosolyra csal, de a tekintetem szigor� marad. J� v�laszt adj, Dommiel. K�l�nben cs�nya v�ge lesz a pillanatnak, olyan lesz a fin�l�, amilyennek legkev�sb� szeretn�nk. Hiszen �ri�si v�tek lenne ezt �gy abbahagyni, m�g egy hozz�m hasonl� istennek is b�nh�dni kellene miatta. Hiszen mikor kaphatn�nk m�g egy ilyen pillanatot, hogy ennyire er�sen megpecs�telj�k a sz�vets�g�nket? R�viden, t�relmetlen�l nevetek fel. – Nem hasonl�tan�m hozz� magam. Tudom, hogy �n… sokkal t�bbet ny�jthatok b�rmelyikn�l. – Hiszen te is �rzed, igaz? Valahol egyek vagyunk m�r most, pedig alig �rintett�k meg egym�st, p�r apr� simogat�s, �s mindkett�nk el�tt k�d�ss� v�lt a vil�g. – �nz�nek lenni neked nem b�n. De nem hagyhatom, hogy r� gondolj, amikor �n vagyok melletted. Ilyenkor csak engem l�thatsz magad el�tt, senki m�st… - Nem b�nom, tartsa csak meg a fi�t, j�tszadozzon vele kedve szerint… de amikor �n �llok el�tte, csak �n l�tezhetek a szemeiben. �n mindenki m�s felett. �s err�l gondoskodni is fogok… de m�g id�ben tudt�ra akartam adni, �s hallani akartam t�le is. V�rig s�rtene, ha nem �gy lenne. De j�l felelt. Az ember csak j�t�k, egy eszk�z, hogy kiel�g�tse a v�gyait. De r�m nem tekinthet ilyen alacsonyan. �n enn�l sokkal t�bb vagyok. �s ha eddig nem is hitte teljes eg�sz�ben, most gondoskodni akartam r�la, hogy k�ts�ge se legyen efel�l. �tadom magam a k�s�rt�snek, ajkaim ism�t az �v�ire tapadnak, de sokkal m�lyebben, hosszasan elveszve benn�k. A kezeim egyenesen a fels�je al� cs�sznak, felt�rk�pezve a b�r�nek minden centij�t. Amint sz�tv�ltunk egy pillanatra, nem t�r�dve a l�legzetv�tellel, azonnal elkezdtem levenni r�la azt az ideges�t� anyagdarabot, amivel k�nytelen volt eltakarni mag�t. El�gedett s�hajjal dobom f�lre, nincs sz�ks�g r�, most m�r szabadon eny�m a b�re, h�t kiszolg�lom magam, azonnal c�lbav�ve a fels�teste �rz�kenyebb pontjait. Az ajakaim simogatj�k, a fogaim gyeng�den harapd�lj�k �t, mik�zben az ujjaim sz�rakozottan tov�bb ismerkednek vele, most m�r korl�tok n�lk�l. Az egyik kezem lefel� halad, az ujjam a nadr�gj�ba akasztva h�zom magamra, hogy az �gy�k�nk egym�snak fesz�lhessen, mik�zben a f�l�hez hajolok, hogy beles�ghassak. – Most a tied vagyok, Dommiel. – L�gyan lehelem a szavakat, beles�hajtva a mondatba, majd a szavak v�gezt�vel ajkaimmal finoman a f�l�be harapok. Hagyni fogom, hogy ki�lje a v�gyait, hogy ki�lj�k a v�gyainkat, hogy megpecs�telj�k a sorsunkat. – Ugye tudod, mit fog jelenteni ez, Dommiel? Mostant�l… sz�vets�gesek lesz�nk. – M�r kor�bban is �g�rtem, hogy seg�teni fogok neki, ett�l a pillanatt�l kezdve pedig ez hivataloss� v�lik, ha elfogadja a felaj�nl�som. Legyen ez egy vir�gz� kapcsolat kezdete… �s hogy �n mit fogok k�rni t�le cser�be? Az m�g a j�v� titka. � csak egy l�p�s a tervben, de hatalmas l�p�s. �

D�ti	El�zm�ny | 2019.09.05. 01:46 - #25

Dorian Harcias maradt, m�gha m�r nem is r�gott-harapott. Ez j�. M�rmint nem az �pol�knak, de pont ilyen �lettelteli alanyra van sz�ks�gem. Csak maradjon meg ilyennek. � - El�g, hagyj�k. - sz�ltam r�juk, mikor m�r t�bbedszerre pr�b�lt�k az �gyra szor�tani. M�g a v�g�n belerokkan a tehetetlens�gbe. Az�rt a lelk�t nem �rtana �polni, mert depisen nem sok haszn�t veszem. Viszont nem �n voln�k a legmegfelel�bb a lelkip�sztorkod�sra, �s itt m�g szobat�rsat sem oszthatunk neki. De majd megoldom. Valahogy. Valakin kereszt�l. Az �pol�k kij�ttek, �n meg r� z�rtam a cellaajt�t. M�r kattant a z�r, mikor ism�t kibukott. H�tra sand�tottam, mi a probl�m�ja, de l�v�n, hogy n�lam nem ritk�k a hal�lesetek, nem �r sokk�nt a hulla, amit k�r�semr, misszerint a betegem p�nik rohamot kapott, k�rtem, hogy miel�bb t�vol�ts�k el a hull�t. Nem sz�vesen mozdultak, de megtett�k. A rend�r�k pedig szinte �gyet sem vetettek a kiab�l�s�ra. N�h�ny �veg cell�ban �rz�tt kuty�t szem�lyesen is ismernek s tudj�k, hogy aki idefent van, az vagy t�meg gyilkos vagy egy j�l �lc�zott szociopata. Minden bizonnyal engem is belesoroln�nak a kett� k�z�. H�b�r�gve l�ptek le a rend�r�k, �n pedig mosolyogva fordultam a fi� fel�. � - Ugye tudod, hogy ezzel csak rontassz a helyzeteden? Volt egyszer egy betegem a m�sik sz�rnyba, aki hasonl�an nagy hang� volt, mint te. Nem volt bez�rva, de nem kedvelte a szobat�rs�t, ez�rt mindennap �v�lt�z�tt vel�nk, m�g nem... elment a hangja... olyan, de olyan messzire, hogy soha t�bb� vissza sem j�tt. - mes�ltem neki tanuls�gosan. T�nyleg kapott egy hangsz�l gyullad�st a fick�, amit antibiotikummal le is lohasztottam, azt�n elv�gtam a hangsz�lait, mert nem akartam t�bb gy�gyszert bele�lni a h�lyes�g�be. Visszan�ztem lassan a m�r rendbe tett cell�ra, majd felvonva egyik szem�ld�k�m az ajt� fel� n�ztem. � - Vajon merre lehet a szomsz�dod? Rem�lem nem ny�rta ki a fick�t is... Fen�be, pedig �gy t�nt � remek�l k�zben tartja. - s�hajtottam hangosan gondolkodva, majd visszan�ztem a fi�ra. � - Veled kellett volna visszahozatnom. �gy t�nt �rted nagyon oda van. K�vetett volna b�rhov�... - vigyorogtam. K�l�n�s dolgokra k�sztet egyeseket az ittl�t. Gyilkosk�nt ragaszkodni kezd valamihez, akit sosem l�tott el�tte, aki ut�lja...

D�ti	El�zm�ny | 2019.09.05. 01:28 - #24

Dommiel Tagadhatatlan volt az �r�m�m, ha olykor egy pillanatra lankadt is. Sosem tal�lkoztam m�g ennyire hozz�m hasonl� szem�llyel. S ami igaz�n kellemes meglepet�s, hogy mindezek ellen�re m�g j�l ki is j�v�nk. Elk�peszt�! Komoly j�v�t rem�ltem a k�z�s tal�lkoz�sainkb�l, m�gha mindez tal�n t�voli is egyel�re. Izgalmasat, vesz�lyeset �s borzalmasan szenved�lyeset. Tal�n naiv �br�ndok k�zt �lek, de hiszem, hogy ez nem csup�n egy ill�zi�, de ak�r m�g meg is t�rt�nhet. Tetszett, hogy nem �t�l el, nem befoly�solj�k a k�rlapok, miket tal�n el sem olvasott. Nem kezel el�t�lend� gyilkosk�nt, ami�rt a fenti szinten lakom. � - De igen. - v�gtam r� hevesen, mintha ak�r �ltala meg is lehetne v�ltoztatni az emberek ehhez val� hozz��ll�s�t. Vad�llatk�nt �lni, nem ez volna az igazi szabads�g? �reztem, hogy komoly hat�rokat feszegettem, de nem b�ntam, �, nagyon nem, s�t im�dtam megtenni. S�hajai arra �szt�n�ztek, hogy folytassam m�g, ne �lljak meg, �gy a boxeren kereszt�l markoltam r� finoman �ledez� tagj�ra, hogy kiss� megmassz�rozhassam. Tark�mn�l l�v� ujjai cir�gat�s�ra olykor er�sebben f�jtam ki orromon a leveg�t, ezzel is t�bbet k�vetelve, felt�zelve magunk, ugyanis k�zben nyelvemmel v�gig sz�ntottam p�rszor meztelen b�r�m, majd ajkaim is v�gigh�zva nyak�n, bele is harapd�ltam. Csak magamnak megjegyezn�m, az istenek porh�vely�nek b�re mennyei. Hajam finom h�z�s�t annak jel��l vettem, hogy j�, amit csin�lok, s m�g t�bbet akar. Nos, neh�z volna eld�nteni, melyik�nk is a moh�bb. A macsk�k�hoz hasonl� dorombol�s�ra libab�r�s lettem, fogaimmal jobban karcolgattam ny�lamt�l nedves b�r�t, morran�s�ra elmosolyodtam. Nem tehetek r�la, manaps�g k�nnyen l�zba j�v�k, h�t m�gha egy istens�g ker�l a kezeim k�z�. M�lyen morg� hangott hallatok, ahogy �rz�kenyponton �r a r�vidke kis k�nyeztet�se, mib�l j�val t�bbet, j�val meztelenebbetis eltudn�k viselni. � - De csak keveseket b�ntetnek �rte... - b�gtam halkan, imm�ron �rezhet�bben simogatva, massz�rozva a h�mtagj�t. Csup�n akkor eresztem - s akkor is meglep�dve - mikor szembefordul velem. Tiltakozna? Nem hinn�m... a szemei azt s�gj�k: M�g. Ha nem akarn� sem tudn�k m�r meg�lljt parancsolni, ha �gy�k�t m�r nem k�nyeztethettem, �gy h�tra ny�lok �s r�markolok k�t oldalt fenek�re. Markol�szni kezdem, ismerkedve s ismerkedtetve az �rz�ssel, b�r �gy t�nt, nem �n leszem az els� f�rfi az �let�ben. K�r�sem egy�rtelm�, el se tudn�m k�pzelni a nemleges v�laszt. Tekintet�t nem engedem, mintha csup�n �gy pr�b�ln�m hipnotiz�lni, meg gy�zni, hogy akarjon. Cs�kja nem �r v�ratlan, sz�vem m�gis ugr�sra k�sz a mellkasomb�l. Kezeim felcs�sznak h�t�ra, fels�j�be markolnak, majdnem b�r�be. Szemeim lehunyom, lassan �zlelgetem �t. V�ge? Az nem lehet... � r� szomjazva nyalom v�gig fels� ajkam, kiss� m�ltatlankodva, ami�rt nem volt id�m elmer�lni benne. Szorosabban �lelem k�vetelve a jussom, a v�gyaim kiel�g�t�s�t. Hajamba markolva, ak�r egy l�ncra vert harcra k�sz tigrist tart fogs�gban. Felfallak. Szemeiben apr� szikra t�nt fel, tud valamit vagy r�j�tt valamire. De mi az? Nem titkoltam el semmit, nem hazudtam. Vajon mi j�r a fej�ben? K�rd�se meglepett, de igyekeztem mindezt nem tudt�ra adni. Hangj�b�l nem tudtam kivenni biztosan, b�nja-e az �szinte v�laszt, mit adok vagy csup�n bizalmat v�r t�lem, ha m�r � is adott, nem is keveset. Felv�ltva n�ztem, hol egyik k�kj�be, hol m�sikba. Nem tagadom, vonz�dom Leonardhoz �s a fiatal, m�g szinte bet�retlen test�hez. De az Amun ir�nti v�gyaim sem hamisak. K�v�nom, nem csup�n test�t, de szellem�t is. � - Te egy haland�hoz hasonl�tod magad? Igen, megk�v�ntam. Akartam �s elvettem. Nem sz�nd�koztam �letben hagyni, de megr�m�tett a mag�ny k�zelg� szele, noha tudtam, t�bb� akkor sem �rhetek hozz�. �nz� voltam, vagyok �s leszek is. - v�laszoltam minden mell�besz�l�s n�lk�l, �szint�n. � - A l�tv�ny�val is megel�gszem. A fel�m �rad� d�h�t elengedem. S b�r k�zben magadhoz vonzott�l, s megbabon�zt�l, t�ged sem eresztelek, de a v�gyaim, eme pillanatokban tombolnak csak igaz�n. �vek �ta a mag�ny az egyetlen t�rsam, a k�nz�m, a hallgat�s�gom. Tal�n hirtelen j�tt k�ts�gbees�s, de �hezem r�. Nem �ltalad p�tolom �t, csup�n melletted tartom. Mint b�r�ny nyak�t fogai k�zt szorongat� farkas.�

Venus

El�zm�ny | 2019.09.04. 22:46 - #23

Nem �rdekeltek a pillant�sok, az elsz�rnyed� tekintetek, vagy �ppen a m�r megint egy ilyen nap megjegyz�sek, a j�zan eszem felett m�r r�g �tvette az ir�ny�t�st a d�h �s a m�g�tte rejt�z� f�lelem, a racion�lis hang, a term�szetes �szt�n, ami ord�t bel�l, hogy baj van, hatalmas baj, hacsak valaki meg nem jelen egy kamer�val �s nem k�zli, hogy az eg�sz csak egy vicc. De az a valaki nem jelent meg, m�g a j�v�beli cell�mhoz k�zeledve sem. A saj�t hangom viszont elhalkult, amikor ez a bels� hangosabb� v�lt, a felismer�s bel�m szor�totta, szinte m�r fojtogatott a tehetetlens�g �rz�s�vel, majd a megal�ztat�s�val, hogy k�t feln�tt ember f�rdetett, egy cseppnyi erotikus be�t�s n�lk�l, er�szakosan, csak ess�nk t�l rajta, sz�nakoz� pillant�sokkal a korom �s kin�zetem miatt. Tal�n m�g �k is �rezt�k, hogy nem t�n�k ide ill�nek, de tal�n l�ttak m�r n�lam �rtatlanabbnak t�n� beteget is, h�t sz� n�lk�l tett�k a dolgukat. M�g a hajsz�r�t�val sem tudtak b�nni, vagy csak nem �rdekelte �ket, �reztem, hogy minden ir�nyba merednek a tincseim, s b�r kicsit sem ennek kellett volna a legnagyobb probl�m�mnak lennie, az egyetlen volt, ami�rt m�g tehettem is valamit, h�t az ujjaimmal a tincsek k�z� sz�ntottam, megpr�b�lva visszak�nyszer�teni �ket a hely�kre, a borzalmas sz�r�t�s miatt kev�s sikerrel. �vatosan tettem pr�b�ra a k�s�r� �pol�k erej�t, de a v�lasz egy �les szor�t�s volt a karomba, �s a pillant�s, amiben ott volt a kimondatlan fenyeget�s t�bbi r�sze. B�r elhallgattam, s a szabadul�si pr�b�lkoz�saim is lecs�kkentek, ez nem jelentette azt, hogy feladtam. Dehogy adtam fel. Nem fogom feladni. Nem fogom hagyni, hogy ezt tegy�k velem, nem lesz �gy v�ge, nem fognak ennyire m�lyre r�ntani. M�r a kor�bbi h�reim is zavar�ak voltak egy pont ut�n, de ez t�l m�ly �t�s volt ahhoz, hogy szemet hunyjak felette. Ezt is nem fogom harc n�lk�l feladni. T�l sok�ig hallgattam a munkat�rsaim tan�csaira, t�l vakon b�ztam meg benn�k... A cell�hoz �rve, m�g miel�tt az �gyra �ltethettek volna elr�ntottam a karom, vagy legal�bb is hat�rozott pr�b�lkoz�st tettem.�- Ok�, ok�, itt vagyunk, most m�r lehet hagyni, nem? Vagy m�g egy f�rd�z�st akartok? -�M�r nem ord�tottam, de k�zel �lltam hozz�, a hangomban elnyomhatatlanul ott volt minden kimondatlan �rz�sem, ha a gyilkos pillant�s �s ideges von�sok nem lettek volna elegek. Nem akartam le�lni, ne tudtam volna egy helyben maradni, ez�rt talpra �lltam, ha az �gyig vonszoltak �s lenyomtak r�, akkor is. K�rbej�rtam a cell�t, elnyelve egy �jabb adag szitkoz�d�st, amikor v�gre felt�nt a szemk�zti jelenet, ami �jra elszak�totta a c�rn�t.�- A kurva �letbe, nem z�rhat be ide, nem vagyok beteg, semmi bizony�t�ka nincs r�, nem tettem semmit!!! -�Term�szetesen a rend�r�ket sem hagyhattam ki a dologb�l, �jra elkezdtem a kor�bbi sz�vegemet, el�rulva a nevem, a d�ht�l kiss� �ssze-vissza, de elord�tva a t�rt�nteket, a v�g�n m�r szinte k�ny�r�gve a seg�ts�g�rt. A cellaszer�, t�lzottan v�dett k�rnyezet ism�t el�hozta bel�lem a p�nikot. �

Venus

El�zm�ny | 2019.09.04. 22:45 - #22

A hasonl� helyek m�k�d�s�nek hib�iban egyet�rtett�nk, b�r a munk�m miatt nem helyeselhettem hangosan, de ha �szrevette a kamer�k m�g�tti pillant�somat, l�thatta, hogy osztozunk a v�lem�nyen. Apr� mosollyal fogadtam a megjegyz�s�t a kiv�telekr�l, ahogyan mondta, tal�n m�g b�knak is tekinthettem. Szeretn�m azt hinni, hogy pozit�v v�ltoz�sk�nt tekint a megjelen�semre. Sosem az alapj�n d�nt�ttem egy betegr�l, hogy mi van a k�rlapj�n, t�l sok hamis�tott iratot olvastam m�r. B�rkire r� lehet fogni, hogy ilyen vagy olyan elmebeteg, f�leg a folyamatosan b�v�l� betegs�gek list�j�nak ismeret�ben, egy ember sem �szn� meg teljesen eg�szs�gesnek nyilv�n�tva. Voltak m�g k�ts�gei, de nem gond, majd dolgozunk rajta, sz�pre csiszoljuk id�vel. Igyekeztem megtenni az els� l�p�seket azzal, hogy engedek a v�delmemb�l, eg�szen k�zel engedem magamhoz. – A gyeng�k f�lnek az eff�le v�ltoz�st�l. Hi�ba tagadjuk, a vil�g kegyetlen hely, �s legbel�l mind �llatok vagyunk. Csak sz�p�teni akarunk a val�s�gon. Nem lenne egyszer�bb szabadj�ra engedni…? – Elgondolkozva meredtem a t�k�rk�p�nkre, mik�zben megosztottam a gondolatokat, amiket t�bbnyire magamban tartok. De �gy �reztem, hogy � tal�n meg�rten�. Tal�n hasonl�an �rez tal�n tudja, hogy mir�l besz�lek. A szavak k�zben, b�r lassan, de a keze mozg�sban volt, �n pedig hagytam, hogy el�rje az apr� cipz�rt, hogy leh�zva k�zelebb ker�lj�n hozz�m. L�gy s�hajra ny�ltak az ajkaim, b�r a v�g�t bel�m szor�totta a m�sik kez�vel. Nem akartam azonnal le�ll�tani, hagytam egy pillanatnyi id�t neki, �s milyen j�l tettem, hiszen nem �rtani akart. M�r meg is b�ntam, hogy megv�doltam �t. Az �r�mt�l szinte dorombolva simultam hozz�, elhajl�tva a nyakam, v�dtelen�l felfedve neki, �tadva az ajkainak. M�g mindig gyeng�den massz�roztam a tark�j�t, a harapd�l�sra er�sebben markolva a haj�ba. Halk morran�ssal vettem tudom�sul, hogy nem csak �n kezdtem egyre fesz�lni. Az als� ajkamba harapva pillantottam r�, k�zben mozdult a cs�p�m, l�gyan simogatva az �gy�k�t, mintegy viszonozva az �rint�seket, amiket �n kaptam. A sz�vem egyre gyorsabban dobolta az �r�m ritmus�t, f�leg a szavai hallt�ra. Hasonl�t r�m. Er�sebben harapok az als� ajkamba, mik�zben tov�bb hallgatom �t, m�moros �r�mmel �va minden egyes szav�t. T�k�letes. K�zel t�k�letes. – A b�n�s �lvezetek… mindenkinek vannak. – A tied mi, Dommiel? �lni? A tekintetem az �gy�komra cs�szott, figyelte a mozdulatot, ahogyan kicsatolja az �vet, kigombolja a nadr�got… ez is a b�n�s �lvezeted? Sokakat megmozgat. M�g mindig hagyva, hogy b�bk�nt mozgasson, ellenkez�s n�lk�l fordultam szembe vele. Sz�ks�g�nk lesz m�g egym�sra. Mennyire igaza van. �s mennyire �r�ltem, hogy kimondta, �szinte mosolyt csalt az arcomra. – J�t�k? – Ravasz csillog�ssal a tekintetemben k�rdek vissza, b�r t�k�letesen hallottam, amit mondott. Igaza van, a sz�rakoz�s kell. Hogy �lvezem-e? Nem mindenkit mozgatnak egyforma er�vel a testi v�gyak, b�r hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy nincs r�m hat�ssal. Hallhatta a morran�saim, a pillanatnyi megrekedt l�legzetv�teleket, �rezhette, ahogyan a karjai k�zt lazulok el �s fesz�l�k meg a testem k�l�nb�z� pontjain. Adjam �t neki magam? El�bb csak egy mosoly a v�lasz, amit szavak helyett egy apr� mozdulat k�vet, k�zelebb hajolok hozz�, az ajkaim simogatj�k ajkait. – Szeretn�l? – Nem hagyok id�t v�laszra, az ajkaim az �v�ire tapasztva belerekesztem a szavakat, s k�s�bb is csak f�jdalmas millim�terekre v�lok el t�le. A kezem er�sebben markol a haj�ba, enyh�n megh�zva a tincseit, ez volt az egyetlen pont az ajkain k�v�l, amit k�nyelmesebben el tudtam �rni rajta, az�rt nem is engedtem el id�ig. Ha ez is egy er�, ami mozgatja �t… a karjaiba engedhetn�m magam, ezzel is megpecs�telve a kett�nk titkos sz�vets�g�t, egy�ttal elpuszt�tva a fennmaradt bizalmatlans�gokat is, hiszen meztelen�l egym�snak fesz�lve k�nnyebben meg lehet tenni, mint pr�d m�don, ruh�k takar�s�ban. Nem tudtam pontosan mennyi ideje lehet az int�zet rabja, de a hallottak alapj�n r�gi lak�ja, ami alapj�n aligha lehetett es�lye sok hasonl�ra a k�zelm�ltban, vagy ak�r �vek �ta. A gondolat k�zben az ujjaim ism�t simogatni kezdt�k �t, de a mozdulat eszembe juttatott egy k�pet, nem is olyan r�gr�l, ahogyan mag�hoz vonta a civil ruh�s fiatalt, s nem engedte. A mosolyom kisz�lesedett, az arcvon�saim m�g �r�m�t t�kr�ztek, de a tekintetemben valami fenyeget�bb, szigor�bb villant a felfedez�ssel egyid�ben. – Ugyanezt k�rted a sr�ct�l is? �t is �gy akartad? – A k�p �ssze�llt, a hi�nyz� id�, az ok, ami�rt nem menek�lt tov�bb… az ok, ami�rt egyetlen szem�ly �lte t�l a vele val� tal�lkoz�st. Az egyed�li ilyen szem�ly pedig j� er�ben lev�, j�k�p� fiatal. El�g indok lehet egy �vek �ta bez�rt f�rfinak, hogy meg�lljon p�r percre a menek�l�s�ben. �gy t�rt�nt, Dommiel? – A karszalaggal is te aj�nd�koztad meg? Meg szeretn�d tartani? – Hiszen l�tszott rajta, ahogyan simogatta, ahogyan a test�vel v�dte, nem a t�szok brutalit�s�val, ink�bb a szeret�k gyeng�ds�g�vel. Nem volt szemreh�ny�s a hangomban, hiszen a fi� sorsa m�g mindig nem �rdekel, sz�momra nem el�g hasznos hozz�… az, viszont, hogy �t pr�b�ln� helyettes�teni velem, az m�lys�gesen megs�rt. Ilyet nem tehetsz egy istennel, Dommiel. M�g akkor sem, ha te is hasonl�an hatalmas vagy. Te mondtad, hogy mi lesz abb�l, ha k�t isten �sszecsap. Vil�gok d�lnek �ssze, s �jak sz�letnek… de el�bb mindig a puszt�t�s j�n. Hatalmas, kegyetlen m�sz�rl�s. Csak akkor hagyom, hogy kihaszn�ljanak, ha eleget nyerhetek bel�le. Egy csoda vagy, Dommiel, de ha megs�rtesz… nem sz�vesen harcoln�k veled, de ha k�nyszer�tesz… ne kelljen r�j�nn�nk, hogy ki az er�sebb.

D�ti	El�zm�ny | 2019.09.04. 00:56 - #21

Dommiel � - S milyen k�r, hogy ezt senki nem veszi figyelembe. Ahelyett, hogy megvonn�k t�lem a havi egy szelet kr�mest, ink�bb ford�tan�nak t�bb figyelmet azon betegekre, akik m�r az �gyukb�l se k�pesek kikelni. Ezek az int�zetek m�r el�sz�r sem a r�szorultaknak val� seg�ts�g ny�jt�sra �p�ltek, hanem a magaslatokig el nem jut�, de telj hatalomra v�gy� �r�lteknek, akik ocsm�ny m�don a legkiszolg�ltatottabbakon �lik ki maguk, mit�l azt�n eg�szen fels�bbrend�nek �rzik maguk. - magyar�ztam, att�l sem igaz�n tartva, ha ezek a "fels�bbrend�ek" meghallj�k. � - De megfigyelhet� az�rt a domin� elv is. Az igazgat� fesz�lts�ge az orvosokra csap�dik, �k azt�n az �pol�kat b�ntetik ez�ltal, akik a betegeken �lik ki maguk. De csak azokon, akik f�l�tt nyerhetnek is. Szerencs�snek �rzem magam, hogy a pap�romon ijeszt� szavak �s jelent�sek t�mkelege �ll, �gy m�g r�m n�zni is f�lnek olykor. De persze tudom, mostm�r, akadnak kiv�teles alakok ebben a fert�ben. - mosolyogtam r�, egy fajta b�kk�nt k�z�lve t�nyeket, mit �pol�k�nt � tal�n m�g jobban �t l�t. De n�zze el, ha csak olykor olyasmir�l besz�lek, mir�l neki is van tudom�sa. K�t oldali cella t�rsaim nem az intelligenci�jukr�l h�resek, szembe szomsz�dom pedig ez id�ig csak egy volt, az is elharapta a nyelv�t egy r�vid farkas szemez�st k�vet�en. Kezdtem azt hinni puszt�n rossz t�rsas�g vagyok. Szav�nak meger�s�t�se sem t�nt bizalom gerjeszt�nek, hi�ba mosolyodott el. E szavak mind addig �resek, m�g val�s cselekedett� nem v�lnak. Saj�t tapasztalatb�l mondom. Ugyanezen szavakkal �ltem, mikor karjaimban tarthattam els� sz�l�tt gyermekem. Kicsivel k�s�bb j�ttem csak r�, hogy a fen�nek sem hi�nyzik az apas�g �s a csal�dosdit sem nekem tal�lt�k ki, �gy h�t nem �ppen a megszokott m�dszerrel egyszer�en kih�tr�ltam bel�le. Megakartam akad�lyozni a felesleges magyar�zkod�st, a hamis hiteget�st, a gyerektart�st stb. Egyszer�bb volt �ket meg�lni. Nekik sem kell n�lk�l�zni, s engem sem zaklatnak, igaz, most �r�ln�k csak igaz�n a t�rsas�gnak, de biztosan nem az �v�k�nek. Ellenben egy Amunhoz hasonl� fick�val sz�vesen megosztan�m a szob�m. Legjobban neki �s Leonak �r�ln�k, de �pol�k�nt nem engedheti meg mag�nak azt a luxust, hogy olykor-olykor besurranjon hozz�m az �j leple alatt egy gyors l�gyottra. Illetve �gy hiszem, Leonard, ha nem gy�l�lk�dne legal�bb az elej�n, akkor a legt�volabbi sarokba kuporodva ker�lne engem, ak�rh�nyszor hozz� akarn�k �rni. A hal�lom lenne, ha �gy k�nozna. Pedig vigy�zn�k r�, mint a szemem f�ny�re, mint a... na j�, a kisl�nyom �ppens�ggel rossz hasonlat volna. Tetszett az �vatlan �s fokozottan vesz�lyes, �m ann�l izgalmasabb j�t�kunk. Egyik�k sem lehet biztons�gban, mindenki �ber. Semelyik�nk nem �rez f�lelmet, ellenben bizalmat akarunk kelteni a m�sikban. Isten l�te ellen�re hagyja, hogy kedvem szerint tegyek vele, ami ha ideiglenes is, borzalmasan izgat�. � - K�l�n�s, hogy ezt mondod. �n sz�let�semt�l fogva ezen elm�let szerint �lek, ezt h�rdetem, s m�gis itt vagyok. R�m nyomt�k a b�n�ss�g b�lyeg�t, de vajon t�nyleg engem illetnek a gy�l�lk�d� szavak? - gondolkodtam el szavai ment�n hangosan semmint fejben. Hiszem, hogy a kezeire tapadt v�r csup�n hamis l�tom�s, val�j�ban nem �n vagyok az igazi b�n�s. Nem f�ltem ha csiga temp�ban is, de haladni a mozdulatokkal. S nem csup�n a s�v�rg� sz�ks�gleteim kiel�g�t�s�re, de egyszer�en sz�rakoztatott �s izgatott is ez az eg�sz, mintha csup�n egy teljesen �j �zvil�got pr�b�ln�k ki. Slicc�n pihen� kezem v�g�l leh�zta a cipz�rt, majd finoman becs�sztatva eg�sz kezem k�z�tt�k kedvesked� simogat�ssal kezdtem k�nyeztetni als�n kereszt�l. Addig fentebb l�v� kezemmel el�sz�r finoman r�szor�tottam nyak�ra, m�g legal�bb egyszer nem �rezhettem ujjaim k�zt, ahogy nyel egyet vagy ahogy a nyak�n v�gigfut� ereken kereszt�l nem �reztem pulzus�t, majd engedv�n a szor�t�sb�l a nyaka �s a v�lla k�zti r�szbe cs�kolta, ami apr�bb harap�sba ment �t. Nem tudom � mik�nt �rezte, de az �n nadr�gom lassan fesz�lni kezdett, mit csak felgyors�tott a tudat �s az �rz�s, hogy mindezt a h�ts�j�hoz nyom�dva teheti meg. � - �n sem hiszem, hogy ezek a megnevez�sek l�tezn�nek, s nem csup�n egy teljesen m�s szeml�let, irigyked�, ellenvet�st nem t�r� szinonima. De ezekkel a szavakkal lehet csak dob�l�zni, mert az ember m�sb�l nem �rt. B�r tudom, te �tl�tsz mindezen, de m�k�s a j�t�k, ha nem leplezz�k le ezen r�szeinket egyb�l. M�gha tudjuk is a m�sikr�l. - mosolyodtam el felhagyva nyaka b�r�nek fogaimmal val� karcolgat�s�val. - S nem minden b�n �rdemel hal�lt, Amun. De k�sz�nik, egyel�re nem k�rnek a mi elm�leteinkb�l. �n pedig nem hajtok fejet az ostobas�gnak. Amit tettem, nem b�nom, hisz az�rt tettem, mert ezt akartam. Tal�n �n�n �lvezetb�l, de nincs olyan l�ny a vil�gon, ki ne mer�lne el olykor a b�n�s �lvezetekbe. - hajoltam vissza nyak�hoz forr�t lehellve r�, mik�zben alulr�l kih�ztam kezem �s ha nem g�tolt meg benne, kigomboltam nadr�gj�t, majd az �vt�l is elkezdtem megszabad�tani. Addig nyak�n pihen� kezemmel �ll�ig sim�tottam, mit megfogva kicsit fel�m ford�tottam vele arc�t, hogy �jfent szemeibe n�zhessek s�t�t vigyorral arcomon. � - �, eszem �g�ban sincs fenyegetni. Hiszem, hogy sz�ks�g�nk lesz m�g egym�sra a j�v�ben. Ha pedig �sszecsapna k�t nem evil�gi er�, tal�n elhozn� az emberek pusztul�s�t, a vil�g megtisztul�s�t. Nem harc ez, csup�n egy j�t�k. J�r a sz�rakoz�s. Ne mond, hogy nem �lvezed... - hajoltam ajkaihoz, de cs�k helyett csak finoman beleharaptam als� ajk�ba. � - Add �t magad nekem... - s�gtam ut�na ajkaira. � Dorian J�kat mosolyogtam, ahogy maga alatt v�gva a f�t �v�lt�tt �s mondanom sem kell, mindenki elsz�rnyedve �s m�g engem sajn�lva figyelte, ahogy �tmenetelt�nk a vesz�lyes z�n�ba, ahol a kellemetlens�gek ut�n m�g t�bbet j�rt�k a folyos�t a biztons�giak �s az �pol�k. Az egyik vizsg�l� teremben, hamar letudtam az �ltal�nos vizsg�latokat, m�r amennyire egy hibbant kis gyerekn�l ezt le lehet hamar tudni, majd a megszokott proced�r�k szerint n�h�ny gorilla �pol� �s n�v�r lef�rdette, amit �n ink�bb kihagytam, mert a piszkos munka ezen r�sze kicsit sem vont. S mire kivonszolt�k a fert�tlen�t�sb�l, m�r f�lig nedves, rosszul sz�r�tott hajjal �s a csini kezesl�bas�ban mutatkozott el�ttem. Nem tudom volt-e m�g ereje hadakozni, de a biztons�gkedv��rt az er�s �pol�kkal k�s�rve ment�nk fel az emeletre, ahol azt�n a csukl�j�n l�v� sz�msor szerinti szemb�l �veg fal� cell�j�ba cipelt�k �s az �gyra tett�k, m�r ha nem ellenkezett, mert hogy hova teszi a pop�j�t az � dolga. Mivel a szembeni cell�ban m�g jav�ban most�k fel a v�rt �s a biztons�giak a k�zben ki�rkez� rend�r�kkel a f�lig becsomagolt ex alkalmazott f�l�tt dumcsiztak, �n sem mentem onnan �s k�rtem az �pol�kat, hogy addigis maradjanak ott velem figyelni r�.

Venus

El�zm�ny | 2019.09.03. 21:47 - #20

- Az ilyen int�zm�nyek hajlamosak visszany�lni a r�gi, m�ra m�r �ltal�noss�gban mor�lisnak nem nevezhet� m�dszerekhez, a modern kezel�sek �seihez. – Csak az �szinte t�ny mondtam ki, szem�lyes v�lem�ny n�lk�l. Ismerek olyan embereket, akik nagyon is meg�rdemeln�k azokat a kezel�si m�dokat. Az �let kegyetlen �s az is marad, nem kell sz�p�teni. Az elhullatott r�szletek alapj�n egyre k�v�ncsibb lenn�k a teljes k�rlapj�ra. Val�ban ennyire vesz�lyes p�ciens? Igaz, a legjobban �rz�ttek k�zt volt, de az ilyen helyek hajlamosak elferd�teni az igazs�got. Rem�lem kellemes meglepet�st fog hozni. A hangj�ban enyhe csal�d�st �reztem, f�lre�rtette a szavaim. – �tmenetiek. – Enn�l t�bbet kint nem mondhattam, csak egy rejtett mosolyt k�ldhettem fel�. Ha � is olyan, amilyennek sejtem, akkor nem fogom hagyni, hogy itt haljon meg, ennyi gy�l�let �s len�z� tekintet k�zt. Akkor enn�l sokkal t�bbet �rdemel, meg�rdemli a szabads�g�t �s az �let lehet�s�g�t. Nincs joguk megfosztani ett�l… - Nem foglak magadra hagyni. – F�leg, ha olyan, mint �n. De m�g ha nem is �gy van, egy ideig m�g az int�zetben leszek, addig vele is foglalkozni fogok – �gy vagy �gy, de nem hazudtam neki. Szerencs�re m�r csak p�r l�p�sre voltunk a teremt�l, egy v�dett helyt�l, ahol feszeng�s n�lk�l tiszt�zhattuk a helyzetet. Kettesben. Ugyanis Jesst m�g a s�t�nk elej�n marad�sra intettem. Nem tudom, hogy hogyan fog lezajlani az ismerked�s�nk, sz�m�tanom kell az esetleges kisz�m�thatatlans�g�ra is. Nem akartam, hogy Jess v�delmez�en k�z�nk �lljon majd, ha elfajulna a helyzet. �t sosem kevern�m bajba. Ki a vad �s ki a vad�sz? Egyel�re mindketten csak ker�lgetj�k egym�st, m�regetj�k a m�sik erej�t, tapogatjuk a sz�nd�kait. A bizalmass�gi j�tszma kezd� l�p�seit t�ncoljuk… de ki fog fel�lkerekedni? Nem uralni akarom �t, hi�ba az istenek kir�lya c�m, nem, �n enn�l t�bbet tervezek. A mag�nyos uralkod�sok t�r�keny dolgok. – De ennek nem kell mindig �gy lennie, Dommiel. Vannak olyan l�nyek, akiket b�n ketrecbe z�rni, akiket v�tek korl�tozni. Olyan er�k, amiket szabadj�ra kell engedni… nem gondolod? – A hat�rozott, de nem elnyom� tekintetem beleveszett az �v�be, mik�zben hozz�simultam. Nem k�telkedtem abban, hogy m�r r�g �ta a hely rabja, hiszen m�r ilyen k�zels�gb�l �reztem, hogy mag�ba sz�vta az itteni illatokat. Zavar� lehetett volna, de az �vek alatt m�r hozz�szoktam, szinte term�szetesnek hatott, m�gis, arra mindig �gyeltem, hogy amikor bel�ptem az int�zm�nybe, a jellegzetes illatoknak nyoma sem legyen rajtam. Apr� r�szlet, de mindig figyeltem az ilyenekre, legyen sz� a megjelen�semr�l vagy a k�rnyezetemr�l. �reztem a mellkas�nak �temes mozg�s�t, a l�gz�se gyeng�d simogat�s�t a nyakamn�l… annyira… �l�. A tekintet�nk m�g mindig �sszez�rva, mintha egy l�thatatlan er� tapasztan� egym�shoz, mikor a keze lennebb cs�szik, de m�g ekkor sem moccanok, a l�gz�sem szab�lyos, a sz�vver�sem nyugodt, nem �rzem fenyegetve magam a k�zels�g�t�l. A mosolyom lass� helyesl�ssel sz�lesedik, mik�zben a szavait hallgatom. Igaza van, a val�s�gn�l kev�s dolog ijeszt�bb. Szinte hallom a felgyorsult sz�vver�s�t, a gyeng�d �rint�sem visszhangj�t. Zavartalanul hagyom a kez�t a cipz�rig kalandozni, az ilyen dolgok sosem hoztak zavarba. Ezek sem. Nem engedtem el �t, de nem is szor�tottam, csak gyeng�den massz�roztam a b�r�t, t�relmesen v�rva, hogy mit tervez. Egy arcizmom sem r�ndult amikor a nyakamra simultak az ujjai, b�r a megel�z� �rint�sekt�l a sz�vem gyorsabb �temre v�ltott. M�r a m�sodik bizalmi jelem adom, hagyom, hogy k�t igencsak gyenge pontom ir�ny�ba ny�ljon. Mennyi jelet adjak m�g? A helyzet ellen�re t�retlen nyugodts�ggal mosolyogtam r�. Ritk�n vesztettem el a hidegv�rem. A f�lembe duruzsol� m�ly hangra a testem k�retlen�l is reag�lt, a sz�vver�sem nem csillapodott vissza. Ha az arcom �s testtart�som nem sugallt volna t�retlen nyugalmat, m�g azt hihette volna, hogy f�lek. De nem f�lek. – Szociopata gyilkos? – R�vetegen s�hajtok fel a szavakra. – Biztos vagy te ebben? Nem csak egy �jabb ostoba b�lyeg, amit a tudatlan emberek elrontottak? Nem minden hal�l b�nt, Dommiel. – K�v�ncsi voltam, hogy � hogyan jellemezn� mag�t. �t mit gondola arr�l, amit tesz? Szerinte is csak egy szociopata gyilkos lenne, semmi t�bb? Ilyen kev�sre becs�li �nmag�t? Ne okozz csal�d�st, Dommiel… - Vajon okos dolog fenyegetni azt, aki seg�ts�get k�n�l? Vajon mi t�rt�nne, ha k�t isten �sszecsapna? Vajon nem lenne jobb, ha egy�tt harcoln�nak, mintsem egym�s ellen? - K�sz�n�m, doktor �r. Igaz�n �r�l�k, hogy �nre b�zhatom Leonardot. – De m�g menyire �r�lt, el sem tudn� k�pzelni, milyen hatalmas �r�m�t okozott neki az orvos. – �, nem is felt�teleztem. Ha �gy lenne, nem engedn�m az int�zm�nybe a fi�t. Mint m�r mondtam, a legjobbakat akarom neki. Fiatal, er�s �s eg�szs�ges. Sokra viheti m�g. – A szavaik ink�bb hangzottak elad�snak, mind megv�d�snek. Rem�lte, hogy k�lcs�n�sen egyet �rtenek abban, hogy a fi� b�rja a gy�r�d�st, b�tran be lehet t�rni egy kicsit. Vagy nagyon. B�r rendk�v�l �lvezte a cseveg�st, egyszer annak is v�ge szakadt, de az �r�me nem m�lt el, eg�sz �ton elk�s�rte az int�zetig, ahol v�gre al��rhatott minden sz�ks�ges iratot. Agg�d�st sz�nlelt, t�r�d�st j�tszott, pedig legbel�l m�r r�g a gy�zelm�t �nnepelte. Neh�z volt feldolgozni a hallottakat, nem akartam elhinni, nem akartam elfogadni, nem lehet igaz!!! Mi�rt csin�ln�k ezt velem? Mit�l r�hell annyira az az �lt�ny�s pasi? T�ny, hogy megnehez�tettem az �let�t, de nem ennyire! R�ad�sul bev�tele is volt bel�lem b�ven… de akkor mi baja lett? �s mi�rt nem vettem �szre?! – M�GIS MILYEN �JDONS�LT BAR�TOK?! ITT NINCSENEK SEMMILYEN BAR�TOK. �S TULAJDONK�PPEN NEM IS KURV�RA NEM ITT KELLENE LENNEM!! M�R R�G �TON KELLENE LENNEM A K�VETKEZ� FOT�Z�SRA! V�RNAK R�M! NEM ITT VAN A HELYEM! NINCS SEMMI GOND VELEM!! – A d�h teljesen elvak�t, hiszen el�rultak, a f�rfi, akit a csal�dom r�sz�nek tekintettem, cask �gy eldobott mag�t�l, r�ad�sul pont egy ilyen helyre, ahonnan nincs ki�t… mert amilyen sz�m�t� alak, biztosan �gy oldotta meg, hogy a m�r bez�r, akkor itt d�g�ljek meg. Csak r�m ijesztene? Nagyon v�gytam r�, hogy cask egy elcseszett vicc legyen az eg�sz, hogy b�rmikor felnevessen az orvos, ideadja a ruh�imat �s elmehessek, de nem, ehelyett az ellenkez�seim miatt k�t �pol�t kaptam, akik akaratom ellen�re k�nyszer�tettek, hogy az orvos ut�n menjek, m�g mindig ord�tva, szidva mindent �s mindenkit, ami csak az eszembe jutott, kicsit sem k�nny�tve meg a k�s�r�im dolg�t. �, dehogy, a szavak l�tsz�lag v�gtelen�l �mlenek bel�lem, de egyszer m�giscsak v�ge szakad, hiszen senki sem figyel m�r r�juk, visszapattan a falakr�l, belevesz a t�bbi �r�lt k�ts�gbeesett ord�t�s�ba. Elhallgatok, de nem nyugszom le, a tekintetem lyukat �get az orvos h�t�ba, kegyetlen�l gyilkolja, �t okolja, �t �s a menedzseremnek nevezett f�rfit. Hogyan t�rt�nhetett ez meg??!

D�ti	El�zm�ny | 2019.09.03. 20:01 - #19

Dommiel � �sszevont szem�ld�kkel hallgattam, b�r belel�tnom fej�be neh�z is volna. Magamb�l kiindulva �n biztosan nem j�nn�k ilyen int�zm�nyek k�zel�be. Ink�bb a hivatalokra vetn�k szemet. De persze kinek mi a c�lja, ugye? V�g�lis isten �tjai kif�rk�szhetetlenek. Abban viszont meger�s�tett, hogy szimatom nem �llt t�vol a val�s�gt�l, hisz val�ban menek�lt valami vagy valaki el�l. Ut�bbira szavazn�k. � - �s ezzel finomam fogalmazt�l. Mindenesetre kiss� t�rv�nytelennek tal�lom az itt kezeltekkel val� b�n�sm�dot, igaz, ha a t�rv�nyes oldalt k�pviseln� az int�zet, �n m�r biztosan hamuk�nt t�pl�ln�m az anya term�szetet, vagy a kiv�gz�sek ut�n j�r a temet�s? Ki tudja... V�gt�re is egyre megy. - intettem egyet, tov�bb is g�rd�lve a t�m�n. Hasonsz�r�nek �reztem, ez pedig roppant �rdekess� tette. Nem hittem volna, hogy hasonl� probl�m�kkal k�zd�k is k�pesek egy�ttm�k�dni, s�t j�l kij�nni, n�rcizmus ide vagy oda. � - �tmenetiek? - k�rdeztem vissza, b�r els�re is j�l hallottam, csak neh�z volt elhinni. M�r most �gy �rzem, hogy ezen kijelent�ssel be is z�rta el�ttem a szabads�gra ny�l� ajt�t. � - K�pes voln�l magamra hagyni? - n�ztem r� hitetlenked� hangs�llyal k�rd�re vonni, tal�n cs�ppet t�lz�sba is estem. E percben a kamer�k kereszt t�ze sem tudott volna meghatni. Ha v�lasz n�lk�l hagyott is, nem em�sztgettem sok�ig, f�leg, hogy el�rt�ka helyis�get �s kettesben imm�ron igaz�n megny�lhattunk a m�siknak. Nem sz�nd�koztam azonnal r�maszni, az istens�geket am�gy is illik tiszteletben tartani, ugyanakkor ezt m�g ak�r egyfajta beh�dol�snak is veheti, m�g v�g�l �n nem vezetem a macit a m�ln�sba. Azonban sajn�ltam, ami�rt b�jk�l�sra k�nyszer�lt, �gy maszkot maszkra h�zva j�rt egyik helyr�l a m�sikra. F�raszt� lehet �s megterhel�, f�leg ha az ember egyed�l van. Aprop� egyed�l, vajon a kuty�j�t merre hagyta? Nem mintha akkor �llatbar�t lenn�k, de �gy t�nt nagyon ragaszkodnak egym�shoz. Mindegy, kettesben m�g jobb, mint egy rosszat kiszimatol� bund�ssal. Nem f�ztem hangosan semmit a megjegyz�s�hez, b�r csak az�rt nem, mert abban a tudatban voltam, hogy �szre sem vette, hogy m�r m�g�tte vagyok. �n bolond, �tverni egy istens�get?? Naiv gondolat. Att�l viszont egy percig sem vonakodtam, hogy a kih�v�sokat rejt� tekintet�be vesszek, mik�zben m�gnesk�nt vonz�dva hozz� karoltam �t �s sim�tottam �llam a v�ll�ra egy halov�ny mosoly k�s�ret�be. �gy k�zelr�l �reztem csak igaz�n b�r�nek k�lni alatt megb�j� illat�t �s az ezzel kevered� ruh�j�b�l �rad� fert�tlen�t��t, ami nos igen, n�mileg rontott a hat�son, de nem panaszkodom. Ez am�gyis egy olyan kis probl�ma, amit egy leh�z�ssal megoldhatunk majd. � - Az emberek f�lnek az ismeretlen �s er�sebb dolgokt�l, �gy azokat vagy bez�rj�k vagy elpuszt�tj�k. Sajnos, ebben a vil�gban ez a legterm�szetesebb dolog. - v�laszoltam a t�k�rb�l f�rva tekintetem az � m�r-m�r vil�g�t� k�kjeibe, majd kiss� oldalt ford�tva fejem, m�g �llam sem leemelve v�ll�r�l feln�ztem r�. Mindez csup�n akkor �rt v�get, mikor h�tr�bb l�pett. Akkor azt�n elemeltem �llam, hogy �gy is teljesen hozz�m simulhasson �s mellkasomon �rezhessem lapock�inak minden mozzanat�t. S ha tettem r�ford�tottam tekintetem� keresve �v�t, mik�zben karjaim engedtek a szor�t�sb�l, de csak annyira, hogy dereka helyett ism�t hasa k�r�l �leltem, k�zel - �, nagyon k�zel - nadr�g�v�hez. � - Sokf�lek�pp neveznek... de a val�s�g mindig sokkal f�lelmetesebb... - v�laszoltam sz�lesed� mosollyal, majd macska m�dj�ra hunytam le szemeim, hogy �lvezzem ujjainak �llamon csikland�s �rz�s�t, a hajamba val� t�r�st. L�gz�sem csak ezt�n v�lt fokozatosan lassabb�, mintha csup�n att�l f�ln�k, hogy elijesztem magamt�l. Ugyanakkor sz�vem szapor�bb �temet dikt�lt. Egyik kezem lassan �vcsattj�hoz kalandozott, majd onnan eg�szen a cipz�rj�ig, m�g m�sikkal ellenkez�leg, feljebb indultam el, kom�tos temp�ban, m�g el nem �rtem szabadon hagyott nyak�t, amire finoman r�tapasztottam ujjaim, de egyenl�re nem szor�tottam r�. � - Vajon okos �tlet volt-e egy szociopata gyilkossal bez�rk�zni? - b�gta neki. - Vajon okos dolog-e k�ts�gbe vonni egy isten k�pess�geit? - duruzsoltam tov�bb. � Dorian � � - Egy pillanatig se agg�djon, jobb helyre nem is ker�lhetett volna. Mindenkinek jobb lesz �gy... hogy ha kicsit megk�sve is, de megkapja a megfelel� kezel�seket. - mosolyogtam lassan be is fejezve az adatok kit�lt�s�t. � - �, k�rem, mi n�lunk tiltottak a p�cienseken val� k�s�rletez�s... Hiszen az annyira... tudja... t�rv�nybe �tk�zik. Mi olyat nem tesz�nk. - vigyorogtam. Tetszett a menedzser hozz��ll�sa. Nem is h�ztam az id�t, a telefon ut�n, leadtam a n�v�rnek az al�irand� pap�rokat, hogyha bej�nne az illet�, ott helyben al�firkanthassa �ket, �n pedig addig le tudom az �ltal�nos dolgokat, na meg a p�ciensem miel�bbi bet�r�s�t. M�k�s volt figyelni kirohan�s�t - mit igyekeztem mindv�gig komoly fejjel hallgatni, olykori elmosolyod�som mellett - mi tulajdonk�pp j�val gyakoribb itt mi n�lunk, mint hinn�. De legal�bb maga teszi a pontot az i-re, azzal, hogy idebent maradjon, nos a k�s�rletek k�zbeni elhal�loz�sra val� tekintettel, ha nem is �r�kk�, de sok�ig. � - K�rem, Leonard, ne nehez�tse meg �jdons�lt bar�tai dolg�t �s az eny�met sem. Legy�nk j�fejek egym�ssal, ezt mindkett�nknek el�ny�sebb. � - A mendezsre e percekben t�r majd be hozz�nk, hogy letudja a pap�rokat, de imm�ron hivatalosan is p�ciens, m�g hozz� egy mindenkire vesz�lyes p�ciens, sz�val k�rem viselkedjen, hogy legal�bb a lenti szintek egyik�be ker�lj�n, �gy pedig m�g es�lye is lesz arra, hogy tal�n egy nap, gy�gyultnak nyilv�n�tsuk. �n hajland� vagyok egy�ttm�k�dni ha maga is, �s a j�magaviselet�rt itt is jutalom j�r. De ugyanakkor a szab�lyszeg�s is von maga ut�n kellemetlen b�ntet�st. Na j�jj�n, mutassa meg mindenkinek, hogy maga igenis k�pes a gy�gyul�sra... - l�ptem od�bb, majd ha l�ttam rajta, hogy hajland� k�vetni, �gy elindultam oldalamon vele a szigor�bban �rz�tt sz�rnyba, ahonnan tulajdonk�pp elindultunk, csak egy szinttel feljebb, ahol a sorozatgyilkosaink laknak. Ha nem j�tt mag�t�l, k�t �pol�nak intve cib�ltattam magam ut�n. Egyenl�re megk�m�ln�m a gy�gyszerez�st�l, mert az csak rontan� a megfelel�si es�lyeit a k�s�rletben.

Venus

El�zm�ny | 2019.09.03. 09:28 - #18

A menedzser k�r�rvendve b�logatott a vonal t�loldal�n, b�r ez aligha volt �szrevehet�, ellenben a hangj�ban egy id� ut�n m�r egyre nehezebb� v�lt elnyomni az �r�m�t, f�leg, amikor hasonl�t �rzett az orvos oldal�r�l is. �gy �rezte, hogy egy vir�gz� titkos sz�vets�g kezdete ez k�zt�k.�– Oh, rem�nykedj�nk, hogy a fi� sz�m�ra m�g nem k�s�. Sz�p j�v� �llt el�tte, igazi… trag�dia lenne, ha nem �p�lhetne fel ebb�l az igaz�n s�lyos �llapotb�l. De, mint m�r mondtam, sajnos ez nem most kezd�d�tt. Kor�bban igyekezt�nk magunk megoldani a probl�m�t, de sajn�latosan be kell l�tnom, hogy ideje professzion�lis seg�ts�get k�rni. Hiszem, hogy �nn�l j� kezekben lesz. �s k�rem, tegyen meg mindent a fi� fel�p�l�se �rdek�ben. Nem sz�m�t, ha… a m�dszer m�g k�s�rleti is, ak�r. Szeretn�k mihamarabb, eg�szs�gesen viszont l�tni a fi�t. –�Hazugs�g, sz�ntiszta, f�nyl�re csiszolt, j�l tervezett hazugs�g minden egyes sz� ami elhagyja az ajk�t, a megfelel� r�szeket pedig figyelmesen hangs�lyozza, hogy ne legyen f�lre�rt�s: tegyen amit akar a fi�val, de ne engedje t�bb� ki. �gy � moshatja kezeit, hiszen a piszkos munk�t nem � fogja elv�gezni, majd megoldja helyette az orvos.�– �, az id�… kellemetlen, de ha sz�ks�ges… -�H�t alakulhatott volna enn�l is jobban a napja? Kar�csony �s sz�linap egyben. – �r�mmel hallom. –�Elfoglalt ember volt, de m�gis szak�tott id�t a szem�lyes �gyint�z�sre, hogy biztosan teljhatalmat adhasson az orvosnak, �gy is megpecs�telve Leonard sors�t. A – t�bbnyire – �rtatlanok teljes nyugodts�g�val v�rakoztam, hiszen elhittem, hogy minden a legnagyobb rendben fog menni. Meglepett, amikor a dolgoz�k v�ratlanul riasztott rajk�nt eredtek sz�t, de ez az orvos k�zeledt�t jelentette. F�l�nyes mosollyal pillantottam r�, azzal a szent meggy�z�d�ssel, hogy � h�zta a r�videbbet. A mosoly viszont gyorsan r�fagyott a k�pemre, el�bb bamba d�bbenettel, majd m�ly felh�borod�ssal n�zve r�, majd a kezembe dobott anyagdarabra.�– Mi a fasz?? –�Az egyetlen �rtelmes dolog, ami kics�szott a sz�mon, mik�zben a m�retembe v�logatott ruh�t figyeltem, majd az orvost.�– Tudja, hogy ki vagyok?? Nem…nem lehet. –�V�ratlanul felr�h�gtem, mik�zben fel�lltam.�– Haha, nagyon, nagyon vicces volt, egy pillanatra m�g el is hitette velem. -�De nem t�nt el a mosolya, az az ideges�t� mosoly… komolyan besz�lt? T�nyleg… bez�rnak ide? Az nem lehet. Mi�rt? Az�rt, mert k�v�ncsi voltam? Az nem el�g ok!! Nem tehetnek… ilyet nem tehetnek, ez csak a filmekben t�rt�nik meg, a val�s�gban nem �gy m�k�dnek a dolgok… nem??�– Ne sz�rakozzon velem!! MINDKETTEN TUDJUK, HOGY SEMMI BAJOM! NEM Z�RHAT CSAK �GY BE IDE! NEM TARTOZOM IDE!! NINCS JOGA HOZZ�! NEM VAGYOK �R�LT, TELJESEN NORM�LIS VAGYOK!! –�Az elvak�t� d�ht�l azt �szre sem vettem, hogy felh�vtam magunkra a k�zeli �pol�k figyelm�t, akik val�sz�n�leg csak �gy vett�k le, hogy egy �jabb probl�m�s beteg vagyok, akinek lej�rtak a j�zanabb pillanatai. �

Venus

El�zm�ny | 2019.09.03. 09:28 - #17

Mosolyogva hallgattam �t, hiszen els�re kiss� f�lre�rtett, vagy tal�n pont �gy pr�b�lta kiszedni bel�lem az igazat, legal�bb is egy r�sz�t. – Nem hiba volt ez, hanem tervez�s. A menek�l� napjaimnak m�r v�ge. – Egy id�re. B�r, ha �gy folytatom, �jra meg fog t�rt�nni. �s akkor ism�t k�lt�zni fogok, m�sik megye, vagy m�s orsz�g, m�sik szem�lyazonoss�g. M�r ismerem a forgat�k�nyvet. A gondolat ki�lt az arcomra is, s tal�n � is l�thatta, amennyit a fest�kr�teg l�tszani engedett az arcizmok apr�, hamis mosolyba rezd�l�s�b�l. A meglepetts�ge a leheletnyi k�sleltetett reakci�val l�that�v� v�lt, j� is, szeretem ezt a hat�st kiv�ltani az emberekb�l. Lep�djenek meg, �jra �s �jra, hiszen m�g sz�mtalan meglepet�st tartogatok sz�mukra. Megvannak a m�dszereim. Mint m�r mondtam, nem ma kezdtem. A “probl�m�s” betegekkel val� �ves h�tterem pedig hatalmas pluszt jelent egy ilyen poz�ci�hoz, f�leg, mivel a leend� cinkost�rsam kiss� meg�res�tette a poz�ci�t. H�t hogyan neheztelhetn�k ez�rt r�? Jelent�sen felgyors�totta az elhelyez�semet. Min�l �berebb, ann�l vesz�lyesebb. Az igazs�g nevet�sre fakasztott, mik�zben b�logatva helyeseltem. Az �ber emberek vesz�lyesek. Gondolkodnak. A gondolatok pedig nagyon er�sek tudnak lenni, f�leg, ha cselekedett� v�lnak. Sz�val az �pol�k csoportosan j�rnak hozz�? Engem pedig egyed�l elk�ldtek, hogy vigy�zzak r�? Egyr�szt h�zelg�, m�sr�szt felel�tlen, de nekem kap�ra j�tt, sz�ks�gem van p�r nyugodt percre, vagy t�bbre, vele. B�rmekkora sz�rnyetegnek is �ll�tja mag�t, hi�ba a burkolt vagy kev�sb� rejtett utal�sok, t�retlen nyugalommal haladok tov�bb mellette, hiszen nincs f�lnival�m. Egyr�szt, nyugodtnak t�nik, m�sr�szt, egy rossz napj�n is tudn�m kezelni. De tal�n m�r felkeltettem az �rdekl�d�s�t annyira, hogy ne akarjon t�l gyorsan v�get vetni a besz�lget�s�nknek. – �h, teljesen �rthet�. Az itt dolgoz�k n�ha… t�l fesz�ltek. Hajlamosak p�nikb�l cselekedni, vagy… t�lreag�lni a helyzetet. Nagy �r�m�mre elfogadta a tegez�d�st, de az igazi meglepet�st csak ez ut�n hozta. H�t ismeri. H�t… ismer? Csak az a k�rd�s, hogy komolyan besz�l, vagy csak pr�b�lja elviccelni a t�m�t. Rem�lj�k, hogy ink�bb az el�bbi. Igaz�n leny�g�zne vele. K�l�nlegesebb, mint gondoltam. T�nyleg igazi kincset tal�ltam itt? Ak�rmelyik is legyen, a reakci�j�t �szinte mosollyal fogadtam. – A k�r�lm�nyek �tmenetiek. – F�leg, ha � is egy azok k�z�l, akiket keresek. Akkor velem fog j�nni. �t nem fogom elvesz�teni. De a kamer�k, mindig a kamer�k, egyre zavar�bbak… de szerencs�re m�r nem kellett sok�ig halasszuk a besz�lget�s�nket. De m�g egyetlen apr�s�g az utunkban �llt. A felfestett �larc, aminek az elt�vol�t�s�val egyszerre tal�n a bizalmi probl�m�nkon is jav�thatok. Hiszen hogyan v�rjam el t�le, am�g �n rejt�zk�d�k? -� Ez igaz… de egy r�teggel kevesebb, egy r�teggel k�zelebb a m�g�tte rejl� cs�nya igazs�g… de nem szeretek egyn�l t�bb maszkot viselni. – �gy vagy �gy, de a sz�nd�kaim szeretem el�re l�that�v� tenni, f�leg az ilyen helyzetekben. Megalapozza a kritikus bizalmat, r�ad�sul nincs f�lnival�m a hatba sz�r�sokt�l. M�g ha �szint�n is j�tszom, az egyszer� emberek aligha �rthatnak nekem. M�g egyszer r�pillantok a t�k�rb�l, miel�tt a tenyerembe temetve az arcom elkezdek megszabadulni a fest�kt�l. A sebezhet� l�tszat ellen�re �ber voltam, figyeltem a k�zeled� l�pteit, de nem �ll�tottam meg. Bizalom. Rem�ltem, hogy nem fogja elj�tszani. �s nem kellett csal�dnom, egyel�re. Lassan felegyenesedtem, m�r letisztult arccal, �s belemosolyogtam a t�k�rk�p�nkbe. Ne tegy�l semmi olyat, amit �n sem tenn�k… Egy p�r pillanatig elvesztem a t�k�rk�p�nk k�zels�g�ben, ez az id� pedig pont el�g volt neki, hogy m�g k�zelebb ker�lj�n hozz�m. �rintsd meg az istened. A megjegyz�s�re keser�des mosoly volt a reakci�, r�tapintott a keser� igazs�gra. – De rem�nyt ad, hogy nem vagyok egyed�l. Vannak m�g hozz�m hasonl�k. De a legt�bbj�ket visszatartj�k, megfosztj�k a szabads�gukt�l… - A t�k�rk�pe szemeibe b�mulok. � is egy k�z�l�nk? � is olyan, mint �n? B�r az arckifejez�se kiss� t�lzott volt, m�gis… ez nem felt�tlen�l int� jel. Az ilyen helyek megt�rik a lelkeket. Tudom. L�ttam. T�l sokszor �s t�l sokat. Egy �tlagos ember m�r r�g �juldozott volna a f�lelemt�l, amikor egy hasonl� h�rnev�, elmebetegnek nyilv�n�tott ember ilyen k�zels�gbe ker�l hozz�, de �n nem f�ltem, az �lel�s gyeng�ds�g�be beles�hajtva l�ptem h�tr�bb egy kicsit, zavartalanul elt�r�lve azt a leheletnyi t�vols�got is, ami m�g k�z�nk �llt, a test�hez sim�tva a saj�tom amennyire lehetett. – Mondd… ki vagy te? – Ki � val�j�ban? Csak egy beteg a sok k�z�l, vagy val�ban t�bb ann�l? Valaki, akit r�g�ta keresek? K�rlek, legy�l egy k�z�l�nk. T�l r�g �ta vagyok egyed�l… Mindez tal�n ott volt a tekintetemben, valahol m�lyen, mik�zben az �v�t tanulm�nyoztam, jelekre v�rva. A kezem lassan indult el fel�, finoman v�gigsim�tva az �lla vonal�n, h�tra�rve majdnem a tark�j�ig, hogy gyeng�den a haj�ba t�rhassak. A v�laszod pedig…?

D�ti	El�zm�ny | 2019.09.02. 22:07 - #16

Dommiel � - �s ez l�tszik is bizony. Vajon mi vesz r� valakit arra, hogy ugyanabba a hib�ba essen? Ha csak... nem menek�l valahonnan... - puhatol�ztam, val�di v�laszt nem is igaz�n v�rva. El�g ajkainak apr�bb rezd�l�se vagy egy izm�nak kisebb r�ndul�sa �s tudni fogom, hogy nem �n vagyok az egyed�li, aki rosszban s�ntik�l. K�v�ncsian hallgattam, noha engem m�g az is meglepett, hogy arcfestett alkalmazottak is vannak, nem hogy m�g el� is l�ptetik �ket. De a fels�bb szintn l�v� elhelyez�s csak egyet jelentett: fogunk mi m�g tal�lkozni. Ezen gondolatmenetem vegyes �rz�sek ker�tettek hatalm�ba, hisz v�lhat ez el�ny�mre is, ahogy h�tr�nyomra is ak�r. A t�lzott engedelmess�g pedig nem az �n st�lusom, igaz, eddig nem is t�nt lehetetlen alaknak, �gy megengedtem magamnak egy sz�les mosolyt. S ha m�g Leonard is szembe szomsz�dom lesz, igaz�n nem lesz okom a panaszra. � - Min�l �berebb az ember ann�l vesz�lyesebb, nemde? - somolyogtam r� sz�lesen. Nekem meg van az a luxusom, hogy nem kell titkolnom a nyilv�noss�g el�tt, mekkora sz�rnyetegnek tartanak, de csak miatta az�rt �gyeltem r�, hogy ez a besz�lget�s lehet�leg kett�nk k�zt maradjon. Persze �rtem �n mire c�lzott, �gy gondoltam viccesen fogalmazom meg a v�laszt. � - Fene sem �rti, de az �pol�k m�g t�bbed magukban sem sz�vesen l�pnek be a cell�mba, �gy mindig meg�szom az injekci�kat vagy pirul�kat. Ki �rti ezt... - vontam meg a v�llam m�g mindig mosolyogva. Mondan�m, hogy adtam m�r r� igaz�n v�res okot, de ez azt hiszem most el�sz�r fordult el�. - ...de k�zt�nk legyen sz�lva, nem is b�nom, egy percig sem. - tettem hozz� kicsivel k�s�bb. Nem volt neh�z �szrevenni, ahogy figyeli a v�laszom m�g�tt rejl� jeleket, �s tal�n azt sem, hogy �n ugyan�gy tettem, noha meg kell hagyni, az arc�n l�v� s�t�t fest�k nagyban megnehez�tette a dolgom. Helyesl�en b�logattam egyet�rt�s�re a bemutatkoz�st illet�en. �s az k�l�n�sen tetszik, hogy noha nem t�nik annak a t�lzottan modoros f�rfinak, az �n kedvem�rt m�g ezt is mag�ra �lti. �gy h�t egye-fene, �n is beadtam a derekam. � - Legyen, maradjunk a tegez�sn�l. - forgattam meg szemeim, de cseppet sem b�nk�dva, hiszen v�gig ott volt a mosolyom is. Nev�t hallva azonban magasba sz�k�tt szem�ld�k�m. � - Csak nem az Istenek kir�lya? - kerekedtek el szemeim, ink�bb �r�m�mben, de r� is csod�lkoztam, mosolyom pedig sz�les vigyorr� v�lt. - Micsoda megtiszteltet�s... Ha tudom, hogy egy napon �sszefutunk, m�shol �s m�sk�pp fogadlak. - bosszankodtam enyhe sz�j h�z�ssal. Ak�rhogy is, ez sem k�z�ns�g t�ma, �gy miel�bb el�rt�nk az ajt�hoz, amin egy halk k�sz�n�mmel be is l�ptem, majd nem t�l t�vol s�t�lva fel�fordultam az egyik f�m asztalnak d�lve �s onnan figyelve f�loldalas mosollyal. Nem tagadom, a r�vidke sz�net ut�n, siker�l neki is igaz�n l�zbahoznia ezzel a kisug�rz�ssal, amin csak n�velt azzal, hogy kettesben maradtunk egy mag�nyos kis helyis�gben. Kijelent�se sem bizonytalan�tott el, noha roppant m�d �rdekelt mif�l�kr�l is t�rsalogna. M�g a v�g�n � lesz, aki megsz�ktett. Nos az nagyon romantikus volna. � - Mindenki visel �larcot, Amon. Csak sajn�latosan nem mind lemoshat�. - v�laszoltam, s mialatt � a kagyl�hoz l�pett, �gy �n lassan m�g�. �ppen csak annyira k�zel, hogy ne �rintsem meg testemmel, de alig legyen k�zt�nk n�h�ny centi t�vols�g. Mikor felemelkedett m�r �n n�ztem vissza r� a t�k�rb�l a v�lla m�g�l. Persze, ha megfordult, �gy csak centikre egym�st�l farkasszemezt�nk, �m ha m�gsem fordult meg, �gy ugyanezt a t�k�rb�l tett�k meg, mik�zben kezeimmel lassan �tkaroltam derek�n�l, �llam pedig a v�ll�ra t�masztottam. � - Sanyar� sors, ha egy istens�gnek b�jk�lnia kell a haland�k k�zt. - biggyesztettem le ajkaim, hogy fokozzam a hangs�lyt, noha ett�l tal�n m�k�sabbnak hathatott. Kezeim k�zben teljesen �tkarolt�k annyira, hogy k�t oldalt el�rtem derek�n�l. � Dr. Fisher Tagadhatatlan, hogy nagy volt az �r�m�m. Nem, hogy nem kell lefizetnem, de m�g ki is fizetik a kezel�seket. Az�rt ez szerencs�sebben nem is t�rt�nhetett volna. M�g hogy mindig a j�k gy�znek... h�lyes�g.� � - Term�szetesen, sz�munkra a fel�p�l�se az els�dleges. �gy mindent megtesz�nk annak �rdek�ben, hogy miel�bb rendbe j�jj�n. - v�laszoltam a telefonba, mik�zben kit�lt�gettem az adatokat, m�r amiket tal�ltam r�la. De meg kell hagyni a h�rn�v bizony igen cs�ny�n nyilv�noss�gra hoz mindent r�lunk, �gy k�nnyen ment a dolog, �s persze nem felejtettem el odabiggyeszteni azokat a jellemz�seket sem, miket a telefon t�loldal�n l�v� k�z�lt. � - Tudnia kell, hogy a legjobb kezek k�zt lesz a fi�, �m nem �g�rhetem semmit. Vannak esetek, mikor sajnos visszaford�thatatlan a k�rosod�s. - tettem hozz�, b�r hangj�b�l �gy vettem ki, mindketten j�l sz�rakozunk a m�sik sz�n�szi k�pess�g�n. � - C n�lk�l, igen �s ne agg�djanak, a j� kezel�s ugyan rengeteg sok id�be tellik, de az�rt nagy r�sz�ben j� es�lyei vannak. - hazudtam, majd hogy nem belenevettem a mondatba. Tulajdonk�pp rosszabb es�lyei vannak, mint egy agydaganatos beteg�nknek, hiszen ami nincs, azt bizony neh�z lesz kikezelni. � - �, �n hiszem, hogy mind ez egy gy�m�lcs�z� bar�ts�g kezdete. - somolyogtam, majd lebesz�lve az id�pontokat, el is k�sz�ntem, hogy k�z�lhessem a leg�jabb betegemmel a j� h�rt. A karszalag pedig m�g a szob�j�nak kiv�laszt�s�t is megsp�rolta. �n meg m�g azt hittem egy igen szar napnak n�zek el�be. Kezemben a m�ret�nek megfelel� beteg kezesl�bassal l�ptem be a t�rsalg�ba, majd fel�, ahonnan sz�t is reppentek a k�zeledtemre az alkalmazottak, term�szetesen k�zben er�sen visszafogtam k�r�rvend� mosolyom. � - Van egy j� �s egy rossz h�rem. - kezdtem bele. - ...A rossz h�rem, hogy sajnos nem nyert. - dobtam �l�be a ruhadarabot, mik�zben fejem cs�v�ltam. - ...A j� pedig, hogy m�r foglaltak is neked egy szob�t, �s ismer�s arc fog r�d v�rni... - haraptam be als� ajkam elfojtva az �r�mteli �s gonosz nevet�sem. � - A menedzsered hamarosan bej�n, hogy al��rja a pap�rjaid, miszerint r�nk b�zza a kezel�seid, �n pedig leszek olyan dr�ga �s �tveszlek, mint p�cienst. De h�, abban igazad volt, hogy k�nnyen r�d tal�ltam a neten. Csod�lom is, hogy a b�r�s�g nem utaltatott m�g be hozz�nk, deh�t ennek is elj�tt az ideje... - mosolyogtam, fen�be az �lc�val, �n ezt baromira �lvezem.

Venus

El�zm�ny | 2019.09.02. 16:50 - #15

A v�ratlanul �rkez� b�kra r�pillantva elmosolyodtam.� – Nem ma kezdtem. – A pillant�som egy r�pke m�sodpercre nosztalgikuss� v�lt, ahogyan eszembe jutott, hogy hogyan jutottam el id�ig, hogy ebben az int�zetben dolgozzak, ilyen beoszt�sban... a t�rt�net nem �gy indult, de ide k�t�tt ki, a megb�n�snak pedig nyoma sem volt rajtam. Ez mind a terv r�sze. – Viszont itt t�nyleg �j vagyok. Ha a mai akci� ut�n sem t�rt�nik t�l sok v�ltoz�s, akkor a fels� szintre fognak helyzeni. – Az � szintj�re. �gy k�nnyebb lesz gyakrabban l�tni �t �s az oda rejtett hasonl� betegeket. De vajon tal�lok k�zt�k hozz� hasonl�t? A szem�ly�ben ritka kincsre leltem, hiszen az olyan lelkeket, mint az �v�, t�bbnyire gyorsan megt�rik. �s ha m�r megt�r�sr�l van sz�... tal�n a l�nyegre is t�rhet�nk lassan. – A vesz�lyess�gi szintedhez k�pest rendk�v�l �ber vagy. – A mosolyom t�retlen, mik�zben az arc�t f�rk�szem, a szemreh�ny�s szemernyi morzs�ja n�lk�l, hiszen nem v�dolni akarom, dehogyis. Viszont tal�n jogosan gyanakszom arra, hogy valaki esetleg kihagyta a reggeli gy�gyszer�t, nem igaz? Persze, semmi oka b�zni bennem, ak�rcsak ford�tva... ezen a pontok m�g dolgoznunk kell egy kicsit, hogy ha a sors �gy hozza, sz�vets�gesek lehess�nk. De, b�r az id� alkalmas, a hely a besz�lget�sre lehetne jobb is, valahol, ahol kevesebb kamera figyel, ez�rt a megjegyz�sem halk volt, �gyeltem arra, hogy a kamer�nak h�ttal ejtsem a szavakat. Nem akartam t�l paranoi�snak t�nni, de voltak m�r gondjaim a m�ltban, s b�r magam m�g�tt hagytam �ket, tanultam bel�l�k. Van, amikor jobb �vatosnak lenni, f�leg, ha nagyobb dolgokat tervez�nk a j�v�ben. Nem gond, ha nem v�laszol. Egy apr� jel is el�g. Az sem gond, ha m�g nem mondana semmit az �gyr�l, az is egy jel arra, hogy jobban meg kell k�zdenem a bizalm��rt. A zavar� megfigyel�rendszer miatt nem is ny�jtottam tov�bb a t�m�t, �gy gondoltam, hogy a teremben is lesz id�nk megbesz�lni. Mosolyogva hallgattam a bemutatkoz�s�t, f�leg a megsz�l�t�sos r�sz sz�rakoztatott. – Val�ban udvariasabb �gy. – Annyi monden t�rt�nt, hogy a bemutatkoz�sr�l meg is feledkeztem, jogosan r�tta fel ezt a hib�t, hiszen nagyon fontos, hogy tudjuk egym�s nev�t... �s sokkal jobb �gy, mint lelesni a k�rty�inkr�l. - De nem lenne egyszer�bb tegez�dni? – Csak egy bar�ts�gos felvet�s volt, ha nagyon ragaszkodik hozz�, akkor egyel�re j� lesz a Mr. Lloyd is. El fog j�nni az a nap, amikor tegez�dni fogunk. – Zain Amon. – Meg�lltam egy pillanatra, hogy a kezem ny�jtsam fel�, ha m�r az illemr�l besz�lt�nk, valamint k�v�ncsi voltam, hogy elfogadn�-e. B�r az arcfest�s elfedi a k�lf�ldi vonalakat, a hib�tlan kiejt�s nem �breszt gyan�t, a nevem m�r sejteti a sz�rmaz�som. V�laszthattam volna m�s nevet is, de legal�bb egy ennyit meg akartam tartani a sz�rmaz�somb�l, mintegy eml�keztet�nek. – De �ltal�ban Amunnak neveznek, vagy Amonnak. – �si istens�g. Aki rejtve van. A teremt�. Ha j�l eml�kszem, az eredeti nevemben is benne volt... de ha nem is, m�ra m�r a r�szem. A sorsom. A vizsg�l� ajtaja z�rva volt, de a bel�p�mmel ez nem okozott gondot, mivel erre a poz�ci�ra sz�ntak, m�r volt hozz�f�r�sem a teremhez. El�re engedtem a f�rfit, magunk ut�n pedig visszaz�rtam az ajt�t, hogy k�sleltethessem a ki �s bej�r�st a szob�ba. B�r kezdett sz�nni a gyan�m, hogy sz�kni pr�b�lna, ett�l m�g nem lankadt teljesen a figyelmem. A k�rty�t a zsebembe rejtve fordultam szembe vele, majd k�rbepillantottam a mennyezetet f�rk�szve. Sehol egy kamera. Nagyszer�. A sz�jazott asztal �s neh�z f�mb�torok nem a legbar�ts�gosabb benyom�st keltett�k, de legal�bb kettesben voltunk. – Itt m�r valamivel nyugodtabb k�r�lm�nyek k�zt besz�lhet�nk. – El�gedett mosollyal pillantottam r�, els�re az indokoltn�l tal�n jobban feldobott a gondolat. De a bizalom fontos. El kell �rnem t�le. Minden oka megvan, hogy gyanakv� legyen velem. – De el�bb lemosn�m ezt az arcomr�l. Nem a legjobb �gy ismerkedni, hogy az arcom jelent�s r�sze rejtve van, nem igaz? – M�g mindig �t figyelve indultam el a kagyl� ir�ny�ba. B�r kicsit vesz�lyes figyelmen k�v�l hagyni am�g elv�gzem a m�veletet, a k�lcs�n�s bizalom �rdek�ben �ldozatokat kell hozni... ezt pedig nekem kell elkezdenem, h�t h�tat ford�tottam neki �s megengedve a vizet elkezdtem lemosni a sminket magamr�l. Nem volt teljesen v�z�ll�, b�r �gy sem volt teljesen egyszer�, egy alapos d�rzs�l�s ut�n m�r a megszokott arcom n�zett vissza r�m, s ha nem tett semmi �r�lts�get k�zben a j�v�beli b�nt�rsam, akkor m�r smink n�lk�l fordultam vissza hozz�. � B�r szavak nem j�ttek ki a torkomon,helyette minden m�s porcik�m ord�tott a nemtetsz�st�l amit a helyzet miatt keletkezett. Kellemelten volt, �n pedig d�h�s, valahol m�gis �gy gondoltam, hogy nem lesz t�l rossz v�ge az eg�sznek. M�g egy botr�ny a sz�mtalan t�bbi mell�, de legal�bb ezt m�r t�nyleg �n okoztam, �s nem csak r�mkent�k. S�t, ezt tal�n siker�lhet itt helyben elsim�tani, v�g�l is, val�sz�n�leg �k sem akarj�k, hogy t�l sok kiker�lj�n az eg�sz sz�k�sr�l, nem? Rem�ltem, hogy �gy van, mert ebben az esetben t�bb es�lyem van sz�pen meg�szni a cs�nya helyzetet. Ahogy telt az id�, egyre nyugodtabban v�rakoztam, s�t, m�r egy fesz�lyezetlenebb besz�lget�sbe is belekezdtem az �pol�kkal, nekik is lemondva a t�rt�nteket. B�r meg�rt�s helyett nagyr�szt sz�nakoz� tekinteteket kaptam, kev�s hittel, amikor m�s ir�nyba terel�d�tt a besz�lget�s m�r jobb hangulatban telt a v�rakoz�s, �s nem �reztem magam val�ban egy �r�lt betegnek. Arr�l viszont m�g csak sejt�sem sem lehetett, hogy a megejtett telefonh�v�s sor�n, a vona m�sik fel�n, a menedzserem nem az elv�rtak szerint fogadta a h�v�st. A hangja siet�s volt, d�h�s, hogy mi�rt zaklatj�k, �m amikor megtudta, hogy mir�l lenne sz�, v�ratlan fordulatot vett. Egy pillanatnyi eln�z�st k�rt, am�g egy nyugodtabb helyre vonul ahol besz�lhetnek. Aggod� hangon folytatta a besz�lget�st, a hogyl�tem fel�l �rdekl�dve, a felv�zolt k�rk�pekre elsz�rny�lk�d�st tettetve, majd fokozatosan kezdett mes�lni � is a k�l�nf�le pletyk�kr�l a saj�t szemsz�g�b�l, al�t�masztva az orvos �rveit, s�t, �jakat is adva neki, kital�lva egy�b t�rt�neteket, amik nem ker�ltek a m�dia tudom�s�ra... merthogy igazak sem voltak. - ...de term�szetesen, nekem a legfontosabb Leonard j�l�te. �gy t�nik egyet�rt�nk abban, hogy a fi�nak seg�ts�gre van sz�ks�ge. Hiszem, hogy az int�zm�ny�k... megfelel� kezel�st tudna biztos�tani sz�m�ra. Mit is mondott, hogy h�vj�k? Dr... Fischer? Term�szetesen a kezel�s k�lts�geit utaljuk �nnek. Szem�lyesen fogok gondoskodni arr�l, hogy zavartalanul zajl�djon az �thelyez�se a r�sz�nkr�l. ...de gondolom, hogy ilyen s�lyos t�netekkel... hosszabb ideig fog ez tartani, nemigaz? – A hangja nem k�rd�st sugallt, ink�bb k�r�st. Nem �rdekli meddig, de a lehet� legtov�bb z�rjanak be. Ezen a ponton m�r nem tudta elrejteni az �r�m�t a hang�b�l, ami�rt a kedv�re alakult a helyzet. – Rem�lem, hogy a j�v�ben remek�l egy�tt fogunk tudni m�k�dni, doktor �r. - Hasonl�t tervezett, de �r�lt, hogy a sors megoldotta helyette a probl�m�t. A besz�lget�s ut�n azonnal int�zkedni is kezdett, �s meg�g�rte, hogy megkapj�k a sz�ks�ges al��r�st, hogy ak�r �r�kre is bez�rhassanak. Szem�lyesen tervezett elutazni az int�zm�nyhez, s kimondatlan h�ts� sz�nd�kkal, hogy lefizesse az orvost, �s megk�sz�nje a f�radalmait. �

[34-15] [14-1]