|
Témaindító hozzászólás
|
2018.07.11. 10:07 - |
Jane Wallace - Logan Trueman - Mavis Pepper - Thomas Lensherr - Alexander Lloyd |
[347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Jane:Rajtam se volt mellény,de a pisztolyom mindíg nálam van. Én valamiért most nem féltem, bár lehet ez így is óvatlanságnak számított. a hely még mindíg körbe volt zárva, és este már valamennyire átnézték a rendőrök. Elkezdtem minden négyzetcentimétert átnézegetni kesztyűvel, és visszakövetni merről jött a fiú, a parkolóban az autújakörül nézni mindent. Aztán órák mulva mikor Tom rákérdezett tájékoztattam.- Nem, nem találtam semmit. az a baly hogy túlsok minden van itt, az étterem miatt szóval lehet a laborban mondanak majd valami újat, vagy a minták amit vettek később hasznosak lehetnek. Szóval én nem keseredek el emiatt, Logan is jó uton haald szerintem és ha nem tudunk mást cisnálni akkor segíthetnénk neki. - Azt éreztem belül hogy feltüzelt ezzel a fenyetőzéssel, én nem fogok engedni neki. El fogjuk kapni, szorítottam össze az öklömet aztán Thomasra néztem, azt éreztem hogy végre az adrenalin miatt egy kicsit fel engedtem és most majd megmutathatom mire is vagyok képes. Nem tudom meddig tart ez, de nagyon elkezdtem reménykedni és reméltem hogy ez majd a többiekben is kibomlik mert a tapasztalt kollégiáimon egyenlőre inkább láttam a reménytelenséget, főleg Thomason, bár nála ez lehet hogy alapjáraton a személyiségének részét képezi.- Thomas ön aludt egyáltalán valamit? .- néztem rovábbra is rá, mert ezt meg se kérdeztem, mikor lefeküdtem ő még fent volt és mikor felkeltem már akkor is fent volt. Ha 10 percet se aludt az az agyműködésének se tesz túl jót.
Délben tartottam egy kis szünetet, találtam legalább 3 régi esetet amik hasonlóak lehetnek, és egyre valószínűbbé vált hogy mind köthető a mostani gyilkosunkhoz. És igaz hogy a korábbi nyomozások nem volta eredményesek de apró morzsácskákat hagytak nekünk amik talán vezethetnek valahová, régi szemtanúk, áldozatok rokonai akiket jólenne felekresni, csak ehhez újra kell nyitni az ügyeket. Gondoltam ebédelek eggyet, és arra gondoltam nem hagyom nyugodni a másik szálat ami akár el is vezethet a gyilkoshoz, így elmentem Mavisék házához, becsengettem és még egy csokor nárciszt is szereztem útközben, nagyon szórakoztatónak találtam azt hogy ennyire megőrjítem, és ha a szülei nyitnak ajtót az még jobb lesz, mert akkor kikérhetem tőlük a kislányukat. Még az is lehet hogy behívnak elbeszélgetni. |
Hiába, az éjszakázáshoz lehetetlen hozzászokni. Nem a reggeli kávé volt az első, amit már ledöntöttem, de jól esett az utánpótlás, mégha ezt Logan nem is értékelte túlságosan. Persze tudom, nem egyforma az ízlésünk, de akkoris.
Mindenesetre a kávétól kicsit élénkebb hangulatomban hallgattam ötleteiket.
- Szétakartok válni? Ez a nagy terv...? - morgolódtam, noha nekem sem jutott eszembe más, de az biztos, hogy a különválás ilyenkor sem az egyik legjobb módszer. Hiába az őrs, itt is lehetnek épp olyan kiszivárogtathatók, akik Loganre is veszélyesek lehetnek. Mindenesetre talán ő jobban tud vigyázni magára, mint a kislány, szóval inkább vele tartottam. Előtte persze én is vettem egy hideg zuhanyt, mert ilyen állapotban aligha lehetek hasznos. Aztán irány a helyszín.
Most jegyzeteket sem vittem, ellenben a pisztolyommal, aminek jó hasznát vehetem még. Most azonban nehezebben koncentráltam oda, mert folyton azon kattogott az agyam, nem e lehet a közelben a gyilkos. Rajtam még mellény sincs, nem is szoktam viselni.
- Találtál valamit? |
Jane: Én egésznap az anyagainkat nézegettem, mindenünket amink csak volt. És közben azon gondolkodtam hogy ha továbbra is ennyire elbízza magát és nyilt akciózásokba bocsájtkozik, akkor hamar meglesz a gyilkos. Igaz hogy veszélyben van az életünk de ezeket az akciókat nem teheti meg sokszor. A rendőrök így fokozotabban ellenőriznek mindent, és akármennyire profi még 1-2 ilyen nyilt akció és elkapjuk. Hajnalban elnyomott az álom, de csak 2 órát aludtam és igaz hogy szinte semmit se aludtam, mégis tele voltam ambicióval. Eldöntöttem hogy vissazmegyek a tegnapi helyszínre és körbenézek. Hátha találok ott valami, valamit amit elejtett, vagy hátha eszembejut ott valami részlet amire tegnap nem figyeltem. Tom nem nézett ki túl jól, és ami azt illeti Logan sem. Most így reggel úgy néztek ki mint két tapasztalt csataló, és mivel én eléggé fitt voltam kerítettem nekik kávét. - Jó reggelt.- nyujtottam át nekik. Tomról már tudtam hogy minden nélkül ittam Loganre is ugyanezt tippeltem, de ő amint belekortyolt nem zavartatta magát ki is köpte.
Logan: - Fúj basszameg! se cukor se tej, én szeretek élni. - Morogtam. Lehet hogy nem vagyok olyan "kemény" kávé szempontból mint Tom, de ez az egyetlen dolog amit szeretek kellemessé tenni hamár olyan sokszor kell vele élnem. Jane így kiis szedte a kezemből és villámgyorsan hozott másikat, amiben már volt minden. Nem tudom mit tolhatott de nagyon frissnek tűnt.
Jane: Kicsit sajnáltam hogy elsőre nem sikerült betalálnom de másodszorra azért láttam Logan arcán hogy jól eisk neki szóval megérte.- Én arra gondoltam hogy egy zuhanyzás után visszamennék a tegnap esti helyszínre, hátha maradt ott valami amit figyelmen kívül hagytunk. Önök mit terveznek mára?-Kérdeztem, mert hátha ez egy tök trivi ötlet és nekik már van valami más elképzelésük is.
Logan: -Szerintem ez jó ötlet, de én átnéznék előtte pár döglött ügyet, ha találtunk közöttük valamit ami összeegyeztethető a mostanival, akkor hátha van több is, de ha nincs akkor meg jobban átnézem azt amelyikről úgynézki kapcsolható ehhez az ügyhöz, és rmeélhetőleg nem egy bazinagy zsákutca az egész.- Mondtam, aztán elköszöntem tőlük és mentem is az irodámba, lehuztam a rendőnyöket és k ise mozdultam onnan délig. |
 Óvatosabbnak kellett lennünk. Az nem zavart, hogy az őrsön éjszakáztunk. Bár az új onnan jött zöldfülüben nem tudtam lehet e bízni. A kezdeti izgalom lejjebb adott - legalábbis nálam - ahogy elmerültem a munkába. Bár előbbre nem igazán jutottam. Úgy érzem ebből előbb lesz egy szemtől szembeni leszámolás, mint, hogy morzsákat kövessünk a rengetegbe. Ám a hajnali órákba Alex az öccsére hivatkozva lelépett, így ismét hárman maradtunk. Persze ígérte, hogy visszatér, nem is akartam felhozni neki hogy hát ez nem így megy, de rá hagytam. Látszott, hogy nem a semmiért megy el, szóval nem tiportam a magánéletébe.
Volt némi fogalmunk, hogy nézhet ki a gyilkos, de ez édes kevés. Álmos voltam, de ideges is, így nem ment az alvás. Másnap meg úgy néztem ki, mint a mosott szar, miközben a jegyzetek közt görnyedtem. |
| Jane: Én még mindig nagyon ki voltam bukva. Hajszálon függ mindenki élete, nem tudom így milyen esélyeink vannak. Azért probáltam uralkodni magamon és bemutatkoztam az új fiúnak. Örültem hogy bővült a csapat, legalábbis mostmár, mert mindenkire szügségünk van aki csak segíteni tudhat. Ma este én az örsön éjszakázom azthiszem,,bár sehol se fogom magam biztonságban érezni azthiszem. Amúgy is kaptunk magunk mellé ezek után házi védőőrizetet de én jobban éreztem magam így itt maradhatok ahol a legtöbb a rendőr, elhatároztam higy egész éjjel dolgozni fogok az ügyön.
Logan:Persze hogy hagytam a puszit, es a nyuszis szoveg is jol esett foleg hogy szerintem ez egy pszihopatatol.bok. Az orson Kicsit pislogva de bemutatkoztam a fiúnak én is, aztán magamra vállaltam a megtisztelő feladatot hogy kihalgassam ezt a srácot akitől ez a keves üzenet jött... megprobaltam a legaprobb infot is kipreselni belole az illetotol akitol az utasitasokat kapta, igaz hogy csukját viselt a sotetben es nem latott az arcabols emmit, de emlekezett a mozdulataira, amik precizek voltak. A hajat se latta azt azert elmondta merre indult mikor elment de ez majdnem semmi ismételten. Mivel probaltam mindent kipreselni belole amit csak lehetett sokaig elhuzodott a kihallgatas. En is az orson terveztem ezekutan aludni, talan igy konyebben meg is tudjuk vedeni egymast. Kimentem janeekhez, ott megtargyaltuk hogy mind itt maradunk es egesz este az ugyre koncentralunk, meghivtuk magunkhoz ezt az ujfiutis hogy fejest ugorhasson o is ebbe az eletveszelyes katyvaszba |
Ha már az ügy sem hagyja, hogy szüneteljünk, okunk van, hogy mielőbb végett vessünk neki. Éppen csak nekiláttunk, már mehettünk is az őrsre, ahol persze útközben értesítettem minderről Logant. Bár őszintén szólva, én ott sem érzem azt a nagy biztonságot. Míg Loganre vártunk abban az üres irodában, belépett a baltimore-i rendőrfőkapitány, s egy teljesen ismeretlen fiatal férfi. Nem mutattam, hogy ideges vagyok, de a legrosszabbkor jöttek.
- Talán nem a legjobbkor zavarok, de nem húznám a dolgot. Alexander hadd mutassam be, Jane Wallacet és Thomas Lensherrt. - mutatta be az amúgy mellette álló magas, sötét hajú férfit, akiben ugyan meg volt a szándék nem nyújtotta a kezét végül.
- Alexander orvos a baltimore-i Atkins kórházban. Jó hasznát vehetik. - magyarázta, majd el is ment. Meg kellett törölnöm az arcom, hogy felfogjam most mi is van és megemésszem, de nem akartam udvariatlan lenni.
- A helyzet az, hogy a gyilkosunk kissé türelmetlen és már így is épp elegen vagyunk, de ha ide küldtek, nem foglak elküldeni. - mondtam, noha nagyon másképp gondoltam. Fiatal volt és a kissé megszeppet tekintete arról árulkodott, neki ez ismretlenebb terület, mint Janenek. Ezzel letudva a dolgot, vártam, hogy összedugjuk a fejünk.
 Az ital nem csupán őt tette fesztelenebbé, de én is egyre kevésbé éreztem, hogy volna okom az aggodalomra. Hirtelen úgy voltam vele, hogy ha valami nagy tragédiát is kellett volna átélnem, arra is csak egy "na és?" lett volna a feleletem. Volt sejtésem mit tervezett, de kiszámíthatatlanságából fakadóan, nem tudtam biztosan, részegen is olyan, amilyen anélkül. De nem féltem közelebb hajolni.
- Hmm, szerintem neked van leharapnivalód, a helyedben én emiatt aggódnék. - mosolyogtam szélesen a whisky bódító hatásával a szemeimben. Vártam, hogy csináljon valamit, mikor megszólalt a mobilja. Sóhajtottam egy sokat mondót és vissza egyenesedtem, mert szinte éreztem, hogy ez itt most lezárul, és még csak nem is haladtunk semmit. Mikor hozzám ért unott fejjel néztem vissza rá, de mondata végére elvigyorodtam.
- Nem szükséges. Épp elég árulkodó a módszered. A beszari férj is telefon segítségével menekül. S ezek szerint ti sem vagytok jobbak ennél. Ez azért megnyugtató. Nagyobb biztonságban nem is lehetne a gyilkosunk. És ne mond, hogy lelketlen vagyok. Mert igenis örülök, hogy ő győz majd. Olyan jó érzés, ha az általam rajongott oldal nyer. - húztam le a whiskyt, és még kacsintottam is egyet mellé. Nagyfiú, mi? Beszari. Mindenesetre hagytam, hogy cibáljon, és az ingyen fuvarnak is örültem. Az úton nagy volt a csend, de én mindvégig elégedett mosollyal néztem kifele. Mikor megérkeztünk, közelebb csúsztam az ülésem és arcára tettem egyik kezem.
- Sajnálom, hogy az életetek végét jelentheti a játék. Pedig ma elkezdtelek megkedvelni. Mint egy hörcsögöt vagy egy aranyhalat. - simogattam meg hüvelyk ujjammal, és közelebb hajolva - ha hagyta - nyomtam egy puszit a szájára.
- Jó munkát nyuszi... légy jó. - kacsintottam vissza, aztán nevetgélve bementem. Anyáék aludtak, szóval erről sem kell tudniuk. |
Jean: Hát ezzel még jobban zavarba ejtett, mert hát egy pillanatra arra gondoltam hogy igazából ő is a közelemben van...Persze közel se vagyunk annyira jóban, sokkal idősebb és nem tudom tudnék e tetszeni neki. Nagyon kellemetlen tud az lenni mikor ilyen gondolatokon kapja magát az ember.- Nem...tudom.- Mondtam aztán hallgattam milyen szépen beszél Maryről, biztos nagyon szerelmes lehetett belé, bár én is tudnék valakinek ennyire tetszeni. Most viszont Thomas olyan magányos...mi lett ezzel a lánnyal? Nem mertem rákérdezni. Én is a kávémat szürcsölgettem és éppen egy tapintatos kérdésen gondolkodtam, mikor odajött az asztalunkhoz egy helyes fiatal srác, kb velem egykorú és letett mellém egy össze hajtogatott papírt, aztán rám mosolygott és elment. Kíváncsi voltam , kinyitottam a papírt és kihajtottam és ledöbbentem. Nem üzenet volt benne hanem egy kis analóg fotó, valahonnan a távolból fényképezhették, mi voltunk rajta a büntett estélyén, Cooper és Gray is látszottak, Cooper alakján egy nagy vörös x volt és...Grayén is, ezt nem értettem és nem tagadom elkezdtem félni, de felpattantam és a fiú után eredtem és el is kaptam mert nem menekült...megcsilincseltem de nem értette mi történik. Szembesítettem azzal hogy mi volt az amit oda adott nekem, és ő ténylegesen meg volt lepődve, nem játszotta meg magát, vagy legalábbis úgy tűnt, azt mondta hogy ő ezt valaki mástól kapta, aki füzetett neki azért hogy elém tegye és hogy ez valójában valami kandikamera szerű műsor része lessz. Attol még közöltem vele hogy beviszük az örsre, zavarodott voltam kicsit én is. Ez a szemét gyilkos ezekszerint figyel, vagy figyeltet minket, nyilván nem fog velünk közvetlenül érintkezni de ez így nagyon veszélyes, és ezekszerint Cooper halálához is neki van köze...Gray még él, lehet hogy most akarja megölni! Fel akartam hívni a rendőrséget hogy küldjenek oda egy osztagot de éppen hívást kaptam a kórháztól. Gray meghalt... engem keleltt hogy értesítsenek. A remémület bennem egyre fokozódott a telefont kinyomtam mert nem tudtam rá mit válaszolni. Thomasra néztem. - Gray halott.- Mondtam neki és már nem bírtam visszafogni a félelmet bár próbáltam meglepettségnek álcázni.
Logan: Elvigyorodtam, részben a whisky miatt.- Hajolj ida közelebb- mutattam a kezemmel, és én közelebb vittem az arcámat hozzá.- Ha csak nem félsz hogy leharapom valamidet.- Odahajolt én meg már felkészültem rá hogy úgy bedugom a szályába a nyelvemet hogy elfelejti az is hogy hívják erre megszólalt a telefonom. Felvettem mert muszály, mert lehet hogy vészhelyzet van, és az is volt... Thomas a telefonban el magyarázta mi történt, hogy a gyilkos valószínűleg figyeltet minket, és játszik velünk és ami a legfontosabb, kiszolgáltatottak vagyunk a számára. Hát ez csúnyán hangzott, megpróbáltam magam összeszedni, bár a hír kicsit ki józanított. Mavis vállára tettem a kezem.- Azt hiszem a játékot most félbe kell hagynunk, hazaviszlek aztán majd fojtatjuk valamikor.- Mondtam megkomolyodva, fizettem aztán úgy vonszoltam el onnan mavist kézenfogva, főleg azért mert nekem is szügségem volt arra hogy legyen valami stabil is a kezeim között, beültettem magam mellé aztán elszáguldottam vele hazáig. Mielőtt kiszált volna megsimogattam a fejét, eléggé részeg voltam és ez most jól esett nekem, meg megráncigáltam a pofiját. - Legyél jó gyerek, míg vissza nem jövök.- kacsintottam rá aztán megvártam míg kiszáll és bemegy, még az örs előtt bementem egy benzinkútra és ott vettem egy brutál adag kávét, amit benyakaltam hogy kicsit felébredjek míg za örsre érek, meg be parfümöztem magam hogy ne legyen szagom. Kicsit meg is pofoztam magam meg hideg vizzel magmostam az arcom. Aztán vágtattam is Tomhoz és Jane hez. |
Én is azt kértem, amit ő. Közben pedig hallgattam a válaszát. Nem tudom meg lep e, hogy nincs senkije, vagy azon lepődjek meg, hogy nem is volt.
- És nem is akad a közeledben olyan, akivel mondjuk... - utalgattam, de valójában gőzöm sincs hogyan kéne ezt neveznem. - Akivel kialakulhatna valami? - próbálkoztam meg, de még ígyis hülyén hangozott.
- Persze nem mintha sietettni akarnálak, mert nem. Az ember megérzi ha eljön az idő. Gondolom... nem tudom... - forgattam meg kicsit szemeim, mert már jó ideje én sem tudom mit hogy kell abban az esetben ha az ember... szerelmes lesz... A szendvics nem volt rossz, de a kávé...nos látszik, hogy nem erre szakosodnak. Mindenesetre jobban éreztem magam, így hogy nem volt már annyira üres a gyomrom.
- Mikor olyan fiatal voltam, mint te... volt egy barátnőm, Marynek hívták. Nem egy helyen dolgoztunk, de találkoztunk, aztán később össze ismerkedtünk, csak a szokásos. De róla tudtam.... egyszerűen éreztem, hogy ő az, akivel letölteném az életem. Szóval tudni fogod, ha lesz valaki... - magyaráztam, de végig a kávét lötyögtetve.
Nem mintha az alkohol ellensége lennék, de most speciel egy pohár víznek jobban örültem volna. Szeretném nem elfelejteni, hogy ma mikről beszélünk. Mikor felvetettem az ötltet, elfelejtettem hozzátenni, hogy én akarok kezdeni. De mostmár késő bánat. Mindenesetre azért nem esem kétség be. Pff... nem gondolja, hogy majd így húz ki belőlem mindent.
- Merek. - mondtam határozottan.
De jól vigyázz fiam, mert a bármi, nálam tényleg bármi, ez pedig rád is vonatkozik. Ha pedig nem engedelmeskedsz, bajok lesznek. Jó kis játéknak nézünk elébe. |
| Jane:
Ez a van e barátom kerdés mindig olyan ciki, szegyelktem hogy nincs.- Nincsen... igazábol még soha nem is volt.- Mosolyogtam kissé zavarodottan. Meg azt se tudom miből maradok ki, még soha nem voltam szerelmes, de érdekel milyen lehet.- Neztem ra mosolyogva.- Nem véletlenül voltam osztály első mindíg, nem voltak barataim se tulzottan.- iszogattam a kavemat, bar egy kfcben igen tanacstalan voltam mit egyek, kertem valami szendvics szeruseget.
Logan:
Megintcsak mosolyogtam azon ahogy furcsanak nevezettm Elveztemna beszelgetest meg ugyis hogy elkensegek voltunk.- Jolvan benne vagyokm- keves whiskyt kerzrm ami hamar elfogyott kertem meg egy kort.- mindent en fizetek nyugi. Kezdek én
- felelsz vagy mersz? |
Még mielőtt kocsiba ültünk volna válaszoltam neki.
- Voltak... de azt hiszem mára már csak haveroknak lehetne őket hívni. Az idő folyamán mindannyiuk lemorzsolódott. Hatalmi játékok, pénz... meg család... - sóhajtottam, miközben kiléptünk az ajtón, én bezártam magunk mögött és beültünk a kocsiba.
- Van barátod? - kérdeztem vissza jelenlegi helyzetére. Bár ha tippelnem kéne azt mondanám nincs, mivel nagyon ráérősen van itt. Már vagy egy teljes napja mellettem van és sosem telefonált. Igaz az előző kérdésemre sem kaptam választ, de arra gondoltam talán mélypontot értem vele, és azt ilyenkor még nem illik piszkálni. Nem mintha ez nekem számítana.
Nem mentünk messzire. A moteltől néhány utcával odébb akadt egy kfc. Nem hiszem, hogy vega, de ha az is, biztosan találunk neki valamit.
- Remélem itt üdítő helyett kávét is adnak... - jegyeztem meg, mert inkább a kávé, mint más szénsavas lötty.
Örültem, hogy nevet rajta. Vagy nem jött le neki, mit nem akartam mondani, vagy lejött neki, de félvállról veszi, ami nekem és Dannek is jó. Na de aztán jött a nagy kérdés. Hát persze, hogy ölt! Ám megjegyzése végére felvontam szemöldökeim, majd össze is vontam őket, de jobbnak láttam ebbe nem belemenni. Hogy lehet ennyire biztos benne, hogy megöltem bárkit is...? Ne már... ügyeltem, hogy ne hagyjak nyomokat.
- Ha annyira értékes lenne, jobban vigyáznának rá. Nem innák magukat halálra, nem cigiznének megállás nélkül... - utalgattam, mert hát ha már ő is csipkelődik, én is azt teszem.
- De abban egyetértek, hogy kényszerhelyzet hozza... Nem mintha én öltem volna már... De biztosan csak amiatt teszik mások is... Mint például a Művész is. Mi az ha nem kényszer...? - vontam meg a vállam. Gondoltam megint kérdez valami sablont a fiús után, de nem. Na most akkor nem játszunk???
- Az csak a pia miatt van... Neked alkohol nélkül is látszik, hogy fura vagy... De egyébként köszönöm, sokan mondták már... - húztam le az utolsó kortyot.
- Na jó, látom unnod a folytonos kérdéseket, szóval akkor csináljuk izgalmasabban. Felelsz vagy merszezzünk. És milyen a whisky miatt aligha lesz korlát, bármit kérdezhetünk vagy kérhetünk a másiktól, azt őszintén kell megfelelnie vagy tennie. Oké? De komolyan. Mert ha később kiderül, hogy hazudsz, csúnyán megjárhatod. Jó? - csaptam le az üres poharat és helyette a kirakott mogyi tálért nyúltam és azt ettem. |
| Jane:
Láttam hogy gondolkozik valaszoljon e de vegul nem ment neki... Súlyos ügy lehetett. Aztan mivel be voltam kicsit csicsentve orommel vettem a kajalos otlett, orultem neki hogy ott is fojtatni akarta a beszelgetest. Tudom hogy nem osszeegyeztetheto azzalma bizalmo viszonnyal ami kettejuk kozt van de ettol a fojton egyuttlettol kicsit en is a tarsanak ereztem magam. Mondjuk beszelgetes kozben nagyon igyekeztem egyszerre tapintatos es kivancsi lenni.Bar e eleg nehez volt en nentudzam mit kerdezhetnek meg.- Gyerekként sok barátja volt? - kerdeztem ilyeen egyszeru kis dolgot.
Logan:
A kemiás reszen elnevetgem magam, egy 18-20 eves kis talnyos ha jo nalam biztos nem jobb...-Öltem már, tobbszor is, nem volt tul jó nekem van lelkiismeretem.- celozgattam arra hogy valoszinuleg neki nins.- ertekes az emberi elet es az ember olest csak kenyszerhejzet indukolhatja.... Altalaban lelottem oket de volt egy akit egy lanyrol rantottam le, dulakodtunk, neki kitekertem a nyakat. Ez volt a legroszabb eset....- en is kortyoltam eggyet, aztan most szivatasbol nem kerdeztem csak neztem az arcat. Szép aecod van de a szemeden kicsit latszik hogy veszelyes is vagy...- Nézegettem a szemebe. |
Sajnálom, hogy végül nem találta meg, még csak nyomait sem. Elég keserves egy gyerek számára, ha így tűnik el a szerette. A következő kérdésére rábólintottam, mert hát miért ne?
Na ezért, ezért ne. Egy darabig csak néztem rá, őrlődtem beszéljek e róla vagy sem. De már csak a tegnaoi miatt sem ment volna. Régi ügy, de még mindig olyan, mintha tegnap történt volna. Nem válaszoltam. Helyette sóhajtva visszapillantottam az aktába.
- Érdekes, hogy még a helyszín szomszédságában sem igazán estek pánikba, mikor ott voltunk. Mintha feladták volna... - köszörültem meg torkom, folytatva a munkát. Ha mást kérdezett volna válaszoltam volna, de így. Ez nem olyan dolog.
- Elmegyünk a közeli kajáldába, úgyse reggeliztél, a bor meg nem jó éhgyomorra. - tettem félre az aktát, és ismét a kulcsom után nyúltam. Ott is beszélgethetünk másról, szerintem épp Logan sem az ügyön dolgozik. S ha úgy van, őket is kikérdezhetjük, már ami az itteni lakosokat illeti.
Nem, ez így nem oké. Jogom van barátkozni másokkal. - duzzogtam, mert így azért nehéz lesz bármit is csinálni. És ő vele se találkozhatok. Mindenesetre hamar túl lendültem a dolgon és nagyon odakoncentrálva hallgattam. Hát ez még igaz is lehet. Pontosan ilyen embernek tűnik. Megbecsülni másokat? Ugyan már...
- Volt is és van is. A suli legszexibbje. Kockás hasa van és jól focizik. Ráadásul nagyon jó a... kémiában. - majdnem, de csak majdnem elszóltam magam. Valójában igazam van, van fiúm, csak épp szolgának használom. Olyan, mint egy kiskutya. Ha nem akarom, nincs velem. Ha cuccra van szükségem, ő mindig szerez nekem. Cserébe megengedem neki, hogy együtt mutatkozunk a suliban. Azért van, hogy legyen, nem azért mert kell.
- Én jövök. Hmmm... öltél már embert? És ha igen, akkor milyen érzés volt? - szürcsölgettem a whiskyt. Idővel egyre jobban csúszott. Komolyan már azon agyalok, hogy dugjam a szájába a bogyót, mielőtt én csípek be előtte. |
| Jane:
A válasza elég személytelen volt az enyémhez mérten ezt kicsit kellemetlennek éreztem, főleg miután fojtatta.- Gyerekként fojton kerestem, aztán az akadémián lehetosegem volt ra hogy megnezzem a nyomozas aktait es akkor egy ideig foglalkoztam vele de hiaba, az egy lehetetlen ugy...Kerdezhetek en is ilyen jellegűeket? Neztem fel rá mikozben a pohar szelen huzogaam az ujjaimat, hanigent mondott ezt lerdeztem:- Olyan szomoruan nyilatkozik a naivitasarol hogy azt erzem nem.csak a munka valtjabki ezt, ezt meg erositeni latszik az ami tegnap este tortent....elvesztett valakit?
Logan:
- Önként nyilván nem, csak jelzem hogy figyellek, es ha lebuksz most nem bujhatsz ki ez alol te sem...-A felesegemrol kerdezgetett ez meglepett, de valasziltam. - Nem illettunk ossze, fiatalok voltunk, nagyon dogos volt es azt hittrm van ezen kivul mas is ami megfogott benne de aztan kiderult hogy nem... meg aztan a munka mellett nem is igazan tudtam torodni vele, meg szerencse hogy gyerekunk az nem lett...jolenne egy kolyok ha nem ez lebbe a munkam, meg igy nincs asszony akit fektse...-En kovetkeztem.- Na es neked van valakid? Vagy volt valaha? |
Furcsa. Mikor az ügyről beszélünk mindig magabiztos és határozott válaszokat ad. Most meg minden második szava "hát" vagy "azt hiszem" voltm ami bizonytalanságra vagy nem túl nagy őszinteségre utal. Az utóbbit valahogy kétlem, de akkor mitől tart? Ha azt mondta volna, hogy a csini kabát motiválta se nevettem volna ki. A véleményem róla, nem a múltjában történtek alapján alakul, hanem amit itt most a saját szememmel, fülemmel, tapasztalok.
- Folytatta az apja keresését? - érdeklődtem meg még kíváncsiságból, mielőtt rám került volna a sor. Meg lehet jó ideje eltűnt már, de a nyomok nem tűnnek el, maximum idővel halványodnak, jobban rejtőznek.
- Nos én... akkoriban jó embernek tartottam magam. Olyannak, aki képességeit kamatoztathatná egy ilyen szakmában. De naív voltam még. Ha akkor tudom, amit most... nem tudom meg teszem-e ezt a lépést. - néztem rá, de rögtön folytattam is, mielőtt igazán hagytam volna esetleg elmerengeni. Én vagyok az idősebb, nekem jár a kérdezgetés.
- Ezek szerint egyke vagy? Nem féltett az anyád?
"Munka" közben nem szívesen iszom, de tartok tőle, hogy nem véletlen a dolog, szóval belemegyek. Jól bírom az alkoholt, de egyből ilyennel kezdeni, fuh. Azért koccintotunk és meg is húztam, míg kérdezett, de nem számítottam ennyire nyílt kérdésre. Majdnem félre is csusszant a korty, de némi köhögés után rendbe szedtem magam.
- Hű, meg lehet te tényleg vagy olyan jó, mint olvastam... - vontam össze elismerően a szemöldököm.
- Nos, van alapja a felvetésednek. Sőt, talán igen. De nem fogok segíteni kézre keríteni, ha ez lenne a következő. Bár kétlem, hogy ő azt amúgyis hagyná. Én jövök. Miért váltatok el? Mármint a feleségeddel. Igen, tudok róla, manapság a facebook mindent tud. Kiposztolt egy s mást, és láttam a közös képeitek. Szóval... megcsaltad? Ő csalt meg téged? |
| Jane:
Bólogattam a gondolataira aztan feltett egy szokatlanul szemelyes kerdest,,de nem.bantam sot kicsit orultem neki hogy nyitni akar felem de mondjuk valaszthatott volna kellemesebb kerdest si, belekortyoltam a borba.- Hát...sokminden miatt lehet ugy gondolom. Kiváncsi vagyok es mindigus jo voltam a relytvenyek megoldasaban, apukamra utottem ebben, es azthiszem ezt az elhatarozast is hozza tudom kotni, mikor 10 eves voltam eltunt, es soha nem kerult elo. Gyerekkent ez nagyon megviselt. Anyamnak telt arra hogy a legjobb iskolakba irasson es igazabol ezekbol tevodik ossze azthiszem a motivacuom, de sokminden mas miatt is...És maga?
Logan:
Eleg ovatos voltam, pillanatra se hagytam figyelmenkivul a lanyt vagy barmi mast. Nem ertette mit akarok es igazabol pontosan en se, de az ugyet meg akartam oldani. Drasztikus lepesre szantam el magam es arra gondoltam kicsit lehuzom a leplet a szandekaimrol.- Hát játszhatunk kicsit nyiltabban ha gondolod. De előtte meghivlak valamire.- Kértem neki egy jóféle.whiskyt meg magamnak is, ki kenyszwritettem egy koccintast amolyan pecsetkent a beszelgetesunkre- Akkor oszinte leszek, szinte az eletemet tennem arra hogy neked van egy olyan vágyad hogy felkelcsd az erdeklodeset az altalunk keresett gyilkosnak. Jól gondolom? - Kerdeztem de tudtam a választ. Kozben azert neha a farmwrjara nezzem, ugyis csak arra fog gondolninazt nezem e van e nala fegyver. |
Nem fogadom el. Nem, egyáltalán nem tetszik, hogy Logan külön utakon jár. Ezek szerint tud egy s mást a lányról, mégsem szólt róla. Na ilyenkor az én dolgom, hogy ügyeljek rá, hogy ne csináljon ostobaságot. De most kezdjem el követni? Fontos nyomaink vannak. Bazd meg Logan, hogy ilyenkor is a farkaddal gondolkozol. Ezzel mindkettejük életét kockára teszi. Mindenesetre igyekeztem nem idegeskedni miatta. Neki is igaza lehet, de én sem hordtam össze hülyeségeket. Majd ha lezártuk az ügyet, talán kezdek valamit az életemmel. De most nem akartam még ebbe is belekeverni Janetől. Épp elég a saját életét igazgatni. Meg ő még ilyen téren bizonyára tapasztalatlan. Nem értené meg a férfi gondokat. Mikor visszaértünk a motel szobámba, ott folytattuk a nyomozást.
- Ha teória is, kell lennie valóság alapjának. - lapoztam fel a jegyzeteim is, hogy leírhassak mindent.
- Nyilvánvalóan alaposan megtervezi a gyilkosságokat, ez akár hónapokat is jelenthet, de még ígyis kevés. - sóhajtottam.
Nem néztem fel a jegyzezeimből, továbbra is firkáltam, de gondoltam rákérdezek, ami már tegnap óta böki a csőröm.
- Miért lettél fbi-os, Jane? Miért pont ez a szakma...?
Mi? De akkor meg mi a szarért vagyunk itt..? - nyüglődtem, mert kibaszásnak éreztem az egészet. Egyszerűen gőzöm sincs mit akar. Kezdek kétségbeesni, hogy tényleg őrületbe akar kergetni.
- Nem, ilyet nem játszunk. Meg amúgyis, te nyomozó vagy, nyilván tudsz mindent, ami érdekel. De tudod mit, legyen. Én is válaszolok, ha te is válaszolsz. Hm? - alkudoztam, azt hiszem most van rá lehetőségem. Reméltem, hogy belemegy. Bár akkor se tudnám mikor mond igazat, de én is hazudhatok neki.
Közben mögöttünk néhány részeg barom egymásnak esett az asztaloknál, elég nagy zajt csaptak, így ha volt pillanat, mikor Logan is odapillantott, kihasználtam az alkalmat és a topomból előhúzva a kis bogyókat, kettőt bele is dobtam az italjába. Azok meg picik is voltakm meg gyorsan felszívódtak. Kettő kellett, mert lehet egy neki szart sem ér, így meg van esély rá, hogy esetleg beáll tőle vagy bekábul, és akkor bizony eljön számára a világvége. Ha nem pillantott hátra, nem húztam elő a bogyókat, nehogy lebukjak. De ha nem tudom belesózni a piájába, a végén valahogy tuti leerőszakolom a torkán. |
| Logan:
Mikor Tom magahoz vont ezt valaszolta.: Találtam valakit aki talán kapcsolatba tud kerulni a gyilkossal, probalok velembizalmas kapcsolatot kiepiteni de e most csak egyedul megy...sajnalom. Ha megtudok valami fontosat azonnal tudatom veled, de ezt a kontaktot egyedul kell kiepitenem.igen az a lány az, és légyszives ne oktass ki ilyn rossz indulatuan, vigyazok es nem lesz gond. Meg ertem hogy ideges vagy es nem tetszik amit muvelek de te meg igazan le ereszthetned kicsit a hajadat ahejett hogy bennem probalsz meg buntudatot ebreszteni... nyugi
- Veregettem meg a vállat mielőtt eljöttem.Aztan mire eszbekaptam mar a barban is voltam es a kiscsaj mar ott ia volt, lassan vegig neztem rajta.- Nem, nemigazán mondhatok semmit meg mindig. Meselj inkabb valamit magadrol.- Lehet fura otlwt megrpobalni vele bizalmaskodni mikor zsarolom, de lehet az is belejatszott.hogy valahol tomnak.igaza volt es jol ismert... kisse kanos voltam es egy szuk farmer nagyon meg tud hatni.
Jane:
Csendben hatterbe huzodtam mikor veszekedtek, meg susmorogtak. Thomas tenyleg egy eleg pedans embernek tunt, lehet azert volt olyan nehez neki kiadni az erzeseitt vagy nem tudom...nagyon erdekelt mi tortent vele a multban de ha ilEsmire rakerdezek azert biztos nem jar koazonet, csendesen engedelmeakedtem neki es kovettem mindenhova.-Lehet de ez is csak teoria.sajnos...- bar mar estig teorizaltunk mi is, szoval mar kicsit nUgos voltam az eesznapos ulestol, nyujtotkodtam aztan meg ugydontottem iszok egy kis bort csak egy poharkaval, a voros ugyis serkent mindent amit csak lehet.- Bocsánat a megjegyzésért csak nagyon elgémberezem |
Remélem nem itteni. - morgolódtam, mert tartok tőle, hogy a város ellenünk cselekszik, s bizony nem lenne jó, ha keresztbe tennének. Nem vagyok paranoiás, de ez a munkámmal jár.
- Mindenesetre a lakók kikérdezése is segíthet. Ha nem is a gyilkoshoz visz közelebb, egy pár perces beszélgetésből hamar megtudjuk, ha valakinek vaj van a füle mögött. De akadhat még jó ember is köztük. - magyaráztam eltéve a képet és magamhoz véve az aktákat is. Általában tudom mi jár Logan fejében is, de most éreztem rajta, hogy valamit eltitkol. Tegnap óta alig akadt idő, hogy együtt nyomozhassunk. Nem arról van szó, nem vagyok meleg, de úgy érzem most nem igazán merült el a munkába, hol ott rá is szükségünk van. A cukkolása gyermeteg, mindig is az volt, de nem is ezzel van a baj, hanem, hogy sumákol valamit. Nem hagytam elmenni csak úgy, utána kaptam. Korábban fel sem merült volna benne, hogy legyen választási lehetőség. Most pedig úgy veszem ki, nem szívesen osztja meg terveit. Aztán lehet én gondolom túl.
- Hé, mit művelsz? Másik úton akarsz elindul, oké legyen, de miért nem vonsz be? - kérdeztem halkabban.
- Jókedvű vagy, szóval vagy nem is a munka lebeg a szemed előtt vagy tudsz valamit a gyilkosról, ami könnyítene a munkákon. Az a lány az, igaz? Ő kiabált reggel is, nem? Mit csinálsz Logan, az egy érettlen fruska. Lehet, hogy elmúlt már 18, de én utána néztem, és ha lennének ellene kézzel fogható bizonyitékok, több ember megölésével is leültethetnénk. De mire fel a játék vele? Ne a farkad vezéreljen már, térj vissza a földre. Ő is tuti a halálodra hajt vagy hogy kiszedjen belőled információkat, mikor épp nem vagy magadnál. Nem tartom kizártnak, hogy a gyilkosunk szövetségese vagy lesz majd. Szedd összemagad. Emberek halnak meg miattunk, miattad. Szeretném, ha majd csatlakoznál hozzánk legalább a szomszédok faggatásában. - morgolňdtam vele, persze négyszemközt, hogy az itteniek ne hallják, hogy kissé neheztelek rá. Aztán útjára engedtem, mi meg Janenel visszaültünk és elindultunk vissza a motelbe, hogy nekilássunk.
- Talán régi lakó, idősebb fickó lehet. - ültem a fotelembe forgatva az egyik aktát.
A telep remek hely, ha az ember tudja mit akar. Ugyan fuvarral se sok holmit tudtam haza cipelni, de egy része meg volt, amit a pincénkbe tartottam, az még se olyan feltűnő hely neki. De sok munka lesz vele, és a modellt is csak félig sikerült megalkotnom. Nem mindegy milyen bronz bika lesz, azt akarom, hogy szóljon. A művész biztosan imádná. És ha válaszolna rá valami hasonló vérengzéssel, jaj az annyira romantikus lenne! Nem is láttam, nem ismerem, még azt sem biztos, hogy férfi, de én már most beleszerettem. A nagy fantáziálgatásba a telefonom hangos zenélése szakított félbe. 10 óra. Nem tudom mennyire jó, ha rá szoktatom, hogy odamenjek ahova mondja, de félek tőle, bevallom. Vagyis inkább attól, hogy nem mondja el, de tud ő olyat tenni, amit nem tudna visszacsinálni, én meg örökké megbánám. És itt nem egy végtag lefűrészeléséről beszélek. Bőrdzsekit húztam, szűk nacit meg kényelmes bakancsot, aztán ki taxiztam odáig. Odaérve azért körbenéztem, nem nagyon járok erre, ha már jól akarom érezni magam, puccosabb helyre megyek. De a szavaiból úgy vettem ki, hogy most valami komoly dologról van szó. Bár nála ezt tényleg nem tudom eldönteni. Mindenesetre most sem jöttem terv nélkül. Van nálam ismerőstől szerzett ez-az, ha mondjuk nehéz lenne kiszedni belőle dolgokat. Mert hát nem potyára jöttem el, akarom a jussom. S nem, nem a zsebembe tettem őket. Kinézem belőle, hogy végig motoz, ezért olyan helyre tettem, ahova nem nyúlna, nekem pedig mégis könnyen előszedhető. Beléptem, s bár akadtak néhányan, nem volt nehéz kiszúrni. Szóval behuppantam mellé a szomszédos bár székre. - Hallgatlak. Ugye a gyilkossággal kapcsolatos a dolog, mert más nagyon nem tudna lekötni. |
| Jane:
-Bocsánat.- fogtam vissza a lelkesedesemet, aztan meg erkezett Logan es a hir. - Meg valakit bevonnak? Lucifert keressuk vagy mi? - Ez nemileg ilyeszto, en is egy plusz vagyok logan es tom kozott aki akar hasznos is lehet de a bizalmas legkort kicsit koboviti es idobe telik mig be integralodok kozejuk.Bar enugy ereztem tomhoz egy kicsit mar elkezdtem kotodni.- Kívancsi vagyok ki lesz az...- gondolkodtam hangossan.
Logan:
- Hát ezt nem hiszem el... minek? Lassan alapithatnank valami felekezetet ezzel a letszammal.- forgatta a szemem, meg az uj csajt ugy ahogy elviseltem mert ugy lattam tommal mar valamennyire osszeilleszkedett de meg egy kolonc? Nem biztos hogy jo otlet...- Szeritem en visszamegyek kicsit a hejszinre, ti is johetnetek, de nem muszaly ha van valami celravezeto otleteek.- Mikor jane egy pillanatra elfordul tomra kacsintottam es meg a szammal is ilyen szexes grimaszt formaltam hogy ne maradjon cukkolas nelkul. Ezer eve nem volt novel tudom milyen szar az ha van ra lehetosege tegye meg, en leszarom ha kollega meg azis lehet h jobban teljesitene tole. Kimentrm a helyszinre egy kicsit egyedul szomatolgattam probltam magamba szivni ezt az atmoszferat, leultem ea gondolkodtam foleg azon is hogy szerintem pepper egy nagy kilcsfigura lehet az ugyben. Viccnelkul 10ig ott meditaltam, aztan 10re ott voltam a lebujban,,kertrm magamnak sort meg dohanyoztam. |
Már majdnem mindent elpakoltam, mikor Jane a frászt hozta rám a váratlan betoppanásával.
-Mi? Ki? - fordultam felé letéve a cuccaim, aktákat és odaléptem, hogy megnézzem mit talált.
Teljesen biztosan nem tudhatjuk, de elég nagy rá az esély. A kérdés az, eddig miért nem avattak be. 5 évvel ezelőtti kép? Már elég rég volt.. Kezdek aggódni, hogy itt nem csupán egy gyilkosról van szó, de több követője van, mint gondolnánk. Na már csak ezért sem lehet bennük meg bízni.
- Óvatosnak kell lennünk. - szóltam neki halkabban, miközben elővettem a mobilom és hívni kezdtem Logant.
- Hol vagy már? - morogtam a telefonba. Remélhetőleg hamar meg is érkezett, így nekiállhattunk a nyomozásnak. Az se baj, ha nem az őrsön tesszük, mert ott sem biztonságosabb. Ám mielőtt elhagyhattuk volna az épületet, elkapott minket egy itteni rendőr, aki közölte velünk, hogy ma vagy holnap, újabb taggal bővül a csapatunk.
Csak halkan puffogtam kicsit, de nem kezdtem el pattogni. Amint felálltam le is poroltam magam.
- Pff... még mit nem... - vágtam a pofákat, miközben kimentünk. Már mentem volna ellenkező irányba, miközben megfogott. Hobbijává vált a tapizás, ezt látom. Nem állítotam meg, mert a végé még a nyakamon fog, de nem hagytam magam farkasszemezésben.
- Ha lesmárolsz, le... - mondtam volna már a cifra dolgokat, de még éppen időben kaptam észhez. Most az egyszer nem hagyom, hogy kihúzza a gyufát, aztán még tényleg lecsukat a semmiért. Szerencsére nem történt semmi. Szóval a földre dobtam a deszkám és hazaindultam. Még hogy 10-kor... pf... minek gondol ez... Nem gondolja, hogy elmegyek... chh... pff... Talán benézek... de csak pár pillanatra, aztán el is megyek. De nem azért mert érdekel, csak mert... mert...
Haza érve lecseréltem a cuccaim és elmentem a közeli telepre, mert itt jutok legolcsóban fémhez. Kell a bikucinak valami alapanyag. |
[347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
